Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 28 (121. szám) - A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - KOVÁCS KÁLMÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
535 egyik oldalon az üzleti vagy üzemi titok védelmével, a másik oldalon a közérdekű adatok megismerésének, terjesz tésének jogosultsága. Az Alkotmánybíróság már korábban állást foglalt, még 1994ben, amikor azt mondta, hogy a személyes adatok védelméhez való alapjogot és a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjogot egymásra tekintettel kell értelmezni. Azaz, ha meg próbáljuk ezt az alkotmánybírósági mondatot mi is értelmezni, akkor valahogy úgy fogalmazhatjuk meg, hogy az egymással versengő alapjogok esetén meg kell találni azokat a jogi eszközöket, módszereket és technikákat, amelyek biztosítják, hogy az alapjogok s érelme nélkül érvényesüljön mind a két jog, jogosítvány. (16.00) A törvényjavaslatot kiváltó okról már esett szó az előttem felszólaló képviselőtársak részéről, én is csak dióhéjban szeretném összefoglalni. 1993ban megköttetett az a bizonyos, az M1es, M1 5ös autópálya építésére és üzemeltetésére vonatkozó koncessziós szerződés, amely olyan elemeket tartalmazott, amelyek következtében 1995től Magyarországon igen magas autópályadíjakat kellett fizetni az M1es autópálya vonatkozó szakaszán. Az autóklub egy társadalmi kritikát fogalmazott meg, és érdeket kívánt érvényesíteni, amikor egy perben azt kérte az akkori Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól, hogy hozza nyilvánosságra annak a szerződésnek a részleteit, hogy világos legyen, vajon milyen érdekek érvényesülnek, és milyen érdekek következtében alakul ki a magyar autópályaszakaszon ez az irreálisan magas autópályadíj. Akkor a minisztérium nem tehetett mást, mint hogy azt a jogértelmezést adta, hogy nem áll módjában ezt a nyilvánosságra hozat alt megtenni, hiszen nem döntheti el a minisztérium, hogy közérdekű adatnak minősüle vagy sem, és hogy a két alkotmányos jog közül - ha jogszabály nem szabályozza a kérdést - melyik alkotmányos jogot kell érvényesíteni. Sőt, ha egész pontosan megnézzük a mostani törvény majdani reményteljes elfogadásáig terjedő időszakot, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy van egyfajta döntés a magyar jogrendben e két alapjog érvényesülése szempontjából. Tudniillik a polgári törvénykönyv tételesen tartalmazza és védi a magán, az üzleti és az üzemi titok fogalmát, ugyanakkor a közérdekű adatok megismerésének jogát nem tartalmazza. Tehát ebben a kérdésben, ha lehet mondani, akkor még inkább egy negatív állásponton van. Személy szerint én és a Szabad Demokraták Szövetsége képvi selőcsoportja nagyon örülünk annak, hogy az adatvédelmi biztos intézményének egy újabb, az állampolgárok számára nyilvánvalóan hasznos eredményét láthatjuk. Az adatvédelmi biztoshoz fordult ugyanis az Autóklub azzal a kéréssel, hogy mint az állampolgárok e gy részének szószólója, tekintse át ezt a kérdést, és ő is vizsgálja meg, vajon az alkotmányos jogok közül a két alkotmányos jog vitájában nem kellenee érvényre juttatni vagy előtérbe helyezni az autópályák vonatkozásában a közérdekű adatok megismerésének és terjesztésének jogát. Az 1998ban elvégzett adatvédelmi biztosi vizsgálat és a hozott határozat, illetve döntés és javaslat azt tartalmazza, hogy de igen, a koncessziós szerződések vonatkozásában a közérdekű adatok megismerésének joga lépjen előre az ü zleti, illetve a magántitok vonatkozásában, egészen olyan mértékig, ahogy ebben a törvényjavaslatban jól részletezve ezt megtaláljuk. Miért? Mi volt a legfontosabb indok? - és itt több képviselőtársamat szeretném idézni. Elsősorban azért, mert jelentős köz pénzek felhasználásáról van szó. Ezzel értünk mi nagyon egyet. Egyetértünk, ha a közpénzek jelentős felhasználásáról van szó, és ilyen módon közérdekű adatok jönnek létre, akkor azok nyilvánosságra hozatalának jogszabályi feltételeit meg kell teremteni, ny ilvánosságra kell hozni. Ez a törvényjavaslat a koncesszió intézményére vonatkoztatva rendezi - és összességében elmondhatjuk, hogy jól rendezi - ezt az alkotmányos vitát, és úgy látjuk, hogy ennek az adatvédelmi biztosi javaslatnak egyenes következménye a további szemléletbeli és jogszabályalkotási munka. Mert ha a kormány a közpénzen történő autópályafejlesztést a közérdekű adatok kategóriájába sorolja, akkor nyilvánvalóan a továbbiakban is úgy fogja ezt tenni. Tehát az előttünk álló mintegy 600 milliár d forintos autópályafejlesztési program keretében megvalósuló beruházások nyilvánvalóan közérdekű adatokat tartalmaznak, tehát elkerülhetetlen,
