Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 11 (120. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DANKA LAJOS (FKGP):
496 az egyszerűsített vámeljárások és vámfizetés szabályaival is előseg íti az Európai Unióhoz való csatlakozás vámjogi szabályozásának harmonizációját. A törvényjavaslat 53. §a helyesen szabályozza az egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó engedélyek kiadását, és azt, hogy az engedélyesnek a kért vámeljáráshoz milyen okmányok at kell benyújtania. A törvényjavaslat jól átfogja azok körét, akik számára a vámhatóság egyszerűsített vámeljárást engedélyez. Helyes, hogy kitér azon esetekre is, amikor nem elegendő az egyszerűsített vámeljárás. Módosítással támogatni lehet a 22. § (4) bekezdését, amely szerint: "Az engedélyes, akitől a vámhatóság súlyos kötelezettségszegés miatt visszavonta az engedélyt, az engedély visszavonásától számított 12 hónapon belül engedélyt e tevékenységre nem kaphat." (11.40) Szerintem a 12 hónappal kapcsola tban gondok vannak, talán jobb lenne a 18 hónapos határidő meghatározása. A Vám- és Pénzügyőrség Integrációs Hivatalára a következő időszakban is igen nagy munka vár, hiszen az Európai Unió egységes belső piacába való integrálódásunkhoz mintegy 420 intézke dést kell átültetni a magyar vámjogban. Még egyszer, képviselőtársaim: körülbelül 420 intézkedésről van szó! Ezt a számottevő munkát segíteni az Országgyűlés minden képviselőjének fontos feladata. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Danka Lajos képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt; őt követi majd Szalay Gábor, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. DANKA LAJOS (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő társaim! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő T/2061. számú törvénymódosítás, amely a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvényre vonatkozik, az EUcsatlakozás előkészítésének érdekében kifejtett erőfeszítéseink egyik ter méke. A magyar vámjogszabály EUkonformizálása hazánk nemzetközi kötelezettségvállalásának része, és ilyen módon objektív keretbe foglalja a módosítás részleteit. Az EUjogharmonizáció szempontjából a kérdés mindig az, hogy a hazai életviszonyok éretteke ezeknek a fejlett színvonalú jogszabályoknak az átültetésére, annál is inkább, hiszen a vámot érintő minden módosítás kemény gazdasági kérdés is, amely nemcsak a jogra korlátozódik. A vámrendszer, akár az adórendszer, nemcsak az állam bevételi forrása a ki adások fedezetére, hanem gazdasági szabályzóként a gazdaságpolitika eszköze is az állam által elvárt célok és folyamatok elérése érdekében. Nincsenek univerzális megoldások, hiszen teljesen más körülmények, jövedelmi viszonyok, munkaviszonyok, fizetési és adómorál jellemző a fejlett piacgazdaságokra és más a keleteurópai államokra és azok polgáraira, valamint vállalkozásaira. Egyegy ilyen fontos gazdasági kérdést nem szabad a környezetből kiragadva vizsgálni, hiszen azt is meg kell nézni, milyen hatással van a gazdaság szereplőire, azok teherviselő képességére; a vállalkozások terhei nőnek vagy csökkeneke; milyen szintig biztosítja a belföldi termékek versenyképességének és a hazai termelők érdekeinek érvényre juttatását; hogyan biztosítja az állami bevét eleket, javule a beszedés hatékonysága, gyorsule az állam által törvényesen kiszabott tételek befizetése; felkészülteke a gazdasági élet szereplői a törvénymódosításokra. A fent elmondottakat figyelembe véve mi három kérdéskör alapján vizsgáltuk meg a j avaslatot: milyen hatása lesz a vállalkozásokra a törvénymódosításnak, milyen hatása lesz a vámszervekre, javulhate a vámbehajtás hatékonysága. A vállalkozásokra gyakorolt hatás tekintetében érdekes következtetéseket lehet levonni.
