Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 11 (120. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DANKA LAJOS (FKGP):
497 A módosítás célja - min t már említettem - a jogharmonizáció, mely elsősorban a gazdasági vámeljárásokra és az egyszerűsített vámeljárásokra vonatkozó EUelőírások adaptálása, hiszen a Magyarországon megtelepedett multinacionális cégek és vegyes vállalatok részéről régóta hangozt atott, kritikus megjegyzések a lassú, bürokratikus ügyintézésre nem voltak teljesen alaptalanok. A vállalkozások szempontjából legnagyobb változásokat az egyszerűsített vámeljárások jelentik. Azok a vállalkozások, amelyek a feltételeknek megfelelnek és a t ervezet adta lehetőségekkel élni kívánnak, sokkal pontosabban és precízebben kell hogy dolgozzanak. Az egyszerűsített vámeljárásokban közreműködő vállalkozások előreláthatóan vámügynökök nélkül vesznek részt, minek következtében az adminisztratív munka men nyisége nő, azonban az egyszerűsítések, amelyek felgyorsítják az áruhoz történő hozzáférés lehetőségét, jelentősen ellensúlyozzák a többletmunkát. Többletfeladatként jelentkezik az elszámolási határidőre vonatkozó változás, amelynek következményeként szint e napi munkafeladattá válik az elszámolások elkészítése. A gazdálkodók szempontjából nem elhanyagolható, hogy a vámfelügyelet melletti feldolgozás következtében a vámterhet csak a végtermék elkészülte után kell megfizetni, amelynek vonzata, hogy a gazdálko dó pénze nem áll benn az alapanyagban. Ennek a konstrukciónak a bevezetése az ipari vámszabad területek létét kérdőjelezi meg - legalábbis részben ; a vámfelügyelet melletti feldolgozás gyakorlatilag képes kiváltani az ipari vámszabad területen végzett fe ldolgozás, termelés vámjogi kezelését, feltéve, ha a végtermék értékesítése belföldre irányul. Ami vámjogi értelemben továbbra is a vámszabadterületi konstrukció mellett szól, az az, hogy csak a vámszabad területre vonatkozó vámjogi előírások alapján lehe t az e célra szolgáló tárgyi eszközrendszer - épületek, gépek s a többi - vámmentességét biztosítani. A vámfelügyelet melletti feldolgozás nyilvánvalóan az ipari vámszabad területek tekintetében kialakult rendszert hivatott megbontani, és ez jelentősen éri ntheti a multinacionális cégeket, feltéve, ha a jogszabálymódosítási folyamat nem áll le. A jogszabálymódosítás egyéb vonatkozásban többnyire kedvező a vállalkozások számára; nagyon lényeges, hogy a végrehajtási jogszabály majd hogyan vonja meg a részlet szabályozást. Például az egyszerűsített árunyilatkozat esetében ki kell alakítani a fő- és az intéző vámhivatali rendszert, lehetősége lesz a gazdálkodóknak koncentráltan, több szállítmányról egy összegző vámkezelési kérelmet benyújtani. A kérdés ezzel kap csolatban, hogy milyen devizaárfolyamot kell alkalmazni a különböző időpontokban beérkezett szállítmányok esetében, mert ha más és más árfolyamot, akkor ezáltal áttekinthetetlenné válhat az ügyintézés folyamata. A nem származó termékként felhasznált áruk, vámáruk esetében a származás igazolásának feltétele, hogy az úgynevezett kumulációs vámterhet megfizessék. Ha a vámeljárásokban a vámkezelési kérelmekkel kapcsolatban koncentráció következik be, értelemszerűen később jutnak a gazdálkodók vámteherfizetési határozathoz. A kumulációs vámterhet csak akkor tudják befizetni, ha ismerik a vámkezelés határozatszámát. A feldolgozási folyamatok sokkal gyorsabbak, még szinte a jelenlegi ügyintézési időnél is, mint amire az egyszerűsített árunyilatkozatok kezelése ese tében számítani lehet. Importban ugyan kevesebb árunyilatkozatot kell benyújtani és jobban össze lehet vonni a tevékenységeket, azonban az export kiküldését lassítani fogja, hogy a származás igazolása azért késik, mert a kumulációs vámteher befizetése az i mporthatározatszám hiánya miatt nem oldható meg. Összegezve: a törvénymódosítást követően a liberalizációnak a végrehajtási jogszabályokban is testet kell ölteni, feloldva az ilyen és ehhez hasonló ellentmondásokat. A kötelező felvilágosítás jogintézményé nek bevezetése, tarifális és származási helyzet meghatározásának tekintetében nagyon helyes dolog. Ennek segítségével javulnak az ügyféli pozíciók a vámhatósággal szemben, fejlődik a jogbiztonság, az ügyfél kevésbé kiszolgáltatott. A módosításban meghatáro zott 90 és 150 nap elintézési határidőt soknak tartom. A gazdasági folyamatok sokkal pergőbb ritmusúak annál, mintsem eltűrjék azt, hogy egy vámtechnikailag
