Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 11 (120. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
495 A kilencvenes évek második felében a szerkezetátalakulás felgyorsult. A gazdaságpolitika sürgős feladata a komparatív előnyöket biztosító ágazatok gyors fejlődéséhez való hozzájárulás, m ert ezzel is tökéletesebben tud a magyar gazdaság a vámunión belül jól működni. Az 1995. évi és az 1996tól érvényes, a vámjogról, a vámeljárásról és a vámigazgatásról szóló C. törvény színvonalas szabályozást alakított ki a vonatkozó területeken. Ezen tör vény is kiváltotta a vám- és pénzügyőrség hármas tagozódású szervezeti rendszerét, amely biztosítja a törvény végrehajtását. A jelenlegi, 2061. számú törvényjavaslat szervezeti átalakítást kevésbé igényel, mint a '95ös törvényjavaslat igényelt. A puding p róbálja az evés; ezért talán e törvényjavaslat kapcsán is lehet majd öt év múlva hiányosságokat kimutatni, mint azt Font Sándor képviselőtársam tette a '95. évi törvénnyel kapcsolatban. A vámigazgatás jelentőségét igazolja az a tény, hogy a központi költsé gvetés bevételeinek több mint 50 százalékát a vám- és pénzügyőrség szedi be. Ez a jövőben köztudottan csökkenni fog. A nevezett szervezet már a javak megjelenésekor is elvégzi ezen tevékenységét, így igen nagy jelentősége van azért is, mert naponta elősegí ti a költségvetés likviditását. Nincs még egy olyan szervezet a magyar államigazgatásban, amely ilyen intenzíven hozzájárul a magyar költségvetés napi likviditásának megteremtéséhez. Ennek kapcsán hadd említsem meg azt, hogy sajnos a vám- és pénzügyőrség d olgozóinak bérszintje nem áll arányban a szervezet jelentőségével. 1998ban az átlagbér 1996hoz képest 43 630 forintról 53 628 forintra nőtt, de ez nem kedvező az országos átlagbérszinthez viszonyítva. Az érdemi ügyintézők átlagbére különösen alacsony. Az átlagjövedelem sem jelentős, hiszen az átlagjövedelem 1996ban 62 000 forint körül volt, 1998ban körülbelül 86 000 forintot tett ki. Ezt azért említem meg - és a 2000. évi költségvetési vitában is szóltam erről , hogy a vám- és pénzügyőrség anyagi elism ertsége érdekében legalább olyan lépéseket kell tennie a Magyar Országgyűlésnek és a magyar kormánynak, mint amilyeneket az APEH kapcsán is tettek. Ezt azért nem ismétlem meg, mert egyszer már részletesen szóltam erről a Házban. A vámigazgatás nemcsak a kö ltségvetés bevételeinek számottevő növekedéséhez járul hozzá, hanem különösen 1996tól gazdaságvédelmi, gazdaságszabályozó és ezáltal piaci egyensúlyt is segítő feladatokat vált valóra. 1998. január 1jén a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán lét rehozták az Integrációs Hivatalt, amely nyolc munkacsoport segítségével, az integrációs nemzetközi főigazgató irányításával segíti az Európai Unióhoz való csatlakozás jogharmonizációját. Engedjék meg a vám- és pénzügyőrség dolgozói, hogy ehhez a munkához i nnen, a Házból is szívből gratuláljak valamennyi képviselőtársam nevében. Az elmúlt években jól kialakított szervezeti rendszer munkájának is eredménye a most tárgyalt 2061. számú törvényjavaslat. A törvényjavaslat a bevezető részében jól határozza meg a k apcsolódó fogalmakat. A 4. § szakszerűen rögzíti a vámbiztosíték nyújtását és mértékét. Helyénvaló, hogy a vámbiztosíték nyújtása többféle vámbiztosíték között valósulhat meg: bankgarancia, banki fedezet igazolása, készpénz, kezességvállalás. A piaci részt vevők kiszolgáltatottságát az is nagymértékben csökkenti, miszerint a törvényjavaslat rögzíti: "Amennyiben az ügyfél kedvezőbb vámtétel alkalmazására való jogosultságát a vámteher biztosításakor igazolja, akkor a kedvezőbb vámtétel alapján kell a vámbiztos íték összegét megállapítani." (A jegyzői széket Molnár Róbert jegyző foglalja el.) Igen fontosnak, a gazdaság működését javító tényezőnek tartom, hogy a törvényekkel is járuljunk hozzá a közbizalom erősítéséhez. Ezen törvényjavaslat a vámbiztosíték összegé nek megállapításával segítheti a közbizalom kialakítását. A közbizalom erősödése hozzájárul hazánkban a gazdasági teljesítmény javulásához is. Ezzel a nagyon fontos kérdéssel a későbbiek során érdemes lenne részletesen foglalkozni az ország Házában. A tö rvényjavaslat 6. §a, támogatandó módon, részletesen szabályozza a vámteherbiztosítás alóli mentességet. A törvényjavaslat nemcsak a vámbiztosítéknyújtás szabályainak rögzítésével, hanem