Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 11 (120. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
494 Végül az időkorlátozás miatt hadd említsek meg egy témát: azt, igen tisztelt Ház, hogy mennyire szükség lesz itt hatásvizsgálatokra. Olyan hatásvizsgálatokra - azon kívül, amit az igen tisztelt képviselőtársak már említettek a vámszabad terüle tek meg mások tekintetében , egy másik hatásvizsgálatot említek, amelyről úgy érzem, hogy makromakro hatásvizsgálat. Nevezetesen: mi lesz a újraelosztással? Mert lesz újraelosztás! Ez már az eddigiekből is, amit mondtam, látható. De lesz azon kívül egy j övedelemújraelosztás és vagyonújraelosztás Magyarországon belül. És lesznek, akik jobban járnak, lesznek, akik rosszabbul járnak, és lesznek, akik talán úgy maradnak, ahogy voltak, azon a színvonalon. De ezt jó volna tudnia a törvényhozónak! Úgy hozni tö rvényt, hogy reméljük, hogy jó lesz, az bizony nem az optimális hozzáállás a dolgokhoz. Tehát, igen tisztelt Ház - hogy is mondjam? Van házi feladatunk, törvényhozói házi feladatunk. Hívjuk meg szaktanácsadóinkat vagy végezzük el magunk a munkát, és akkor a törvényhozás következő fázisa még eredményesebb lesz. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Takács Imre képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt; őt követi majd Danka Lajos, a Független Kisgazdapárt részéről. DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az eddigiekben már igen sokat szóltak képviselőtársaim a törvényjavaslat egyes paragrafusairól, ezért én azokat a paragrafusokat nem érintem, inkább a törvényjavaslat általános kérdéseivel szeretnék foglalkozni. Elöljáróban érdemes arról szólni, hogy Európa az elmúlt évtizedekben jelentős utat tett meg az integráció fejlődésében. Eljutott az integráció jelenleg ismert legmagasabb fokára, a preferenciális vámövezet, a szabadkereskedelmi terül et, a vámunió, a közös piac és a gazdasági unió fokára, és ez a gazdaságban, a társadalomban lényeges változásokat hozott létre. A Magyar Országgyűlés az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz szükséges folyamatos jogharmonizációs feladatokat jól látja el. A vámjogról, vámeljárásról és vámigazgatásról szóló 2061. törvényjavaslat is ezt a célt szolgálja. (11.30) Az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében, bármilyen jól is dolgozzuk ki a jogharmonizációs törvényeket, számolnunk kell azzal is, hogy az integrác ió elmélyülési és kibővítési folyamata sok gondot okoz nemcsak nekünk, hanem az Európai Unió többi országának is. Látni kell, hogy az igen fejlett Európai Unió sem a Kánaán, nem fenékig tejfel. Csak egy nagyon fontos, jelenleg igen erős problémával szeretn ék foglalkozni: várhatóan 2002. július 1jével az euró válik törvényes fizetési eszközzé. Már bevezették az egy méretre szabott monetáris politikát; még egyszer hangsúlyozom: az egy méretre szabott monetáris politikát. Az uniformizált kamatlábpolitika sok problémát vet fel, mert a növekedési ütemek és az inflációs ráták eltérőek az egyes országokban. Az 1999. áprilisi kamatlábcsökkenés jó volt ugyan a stagnáló német és az olasz gazdaságnak, viszont rossz a túlfűtött ír gazdaságnak. A 2,5 százalékos nominál is kamatláb mellett Németországban a 0,1 százalékos infláció miatt 2,4 százalékos reálkamat keletkezett, ugyanakkor Portugáliában a 2,7 százalékos infláció negatív kamatot eredményezett. Ezt a példát csak azért mondom, mert miközben a jogharmonizációs kérd ésekkel foglalkozunk, azt is látni kell, hogy bármilyen tökéletesen is működik az Európai Unióban a gazdaság, bizonyos feszültségek mindig jelen lesznek, és ezekre a feszültségekre a magyar jogrendnek is oda kell figyelnie. Miközben a vámjogban is törekedn ünk kell az Európai Unió belső piacához való integrálódáshoz, nem szabad figyelmen kívül hagyni hazánk fejlettségi különbségét. A vámjog tökéletesítése mellett igen fontos a gazdaság szerkezetének piaci igényekhez igazodó, folyamatos átalakítása, ami csaki s az alkalmazkodóképesség és a versenyképesség javításával érhető el.
