Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 11 (120. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
486 Természetesen, mivel a jobbító szándék nem minden esetben jár osztatlan sikerrel, és nem terjed ki minden területre, amelyek javításra és módosításra szorulnak, ezért kritikával is kell hogy illessük ezt a törvénytervezetet. A korábbi alaptörvény - így kívánom a későbbiekben megnevezni az 1995. évi C. törvényt - megalkotásától kezdve egy szubjektív törvény, ami alapvetően a korrupció melegágya, és a feketegazdaságot nagymértékben elősegítő törvény. Az alaptörvény 46. §a a vámkezelésnél alkalmazott módot az eljáró személy döntésére hagyja, aki az ér zéseire hivatkozva dönt, az indoklást nem köteles az ügyfél tudomására hozni. Sajnálatos tény, hogy a 45/1996. számú kormányrendelet sem tér ki erre a problémára, nem szabályozza ezt a kérdést sem. Sem az alaptörvény, sem a módosítás nem tartalmazza az egy es alapvető fogalmak meghatározását, csak úgymond bedobja azokat - mint a kedvezmények alapvető kellékét. Nincs sehol meghatározva a vámszempontból megbízható fogalom pontos követelménye, például: milyen korábbi nagyságrendet kell elérni a forgalomnak éven te, milyen hibákat követhetett el az esetleges tévedésekkel, milyen százalékos arányt érhettek el azok? Az alaptörvény nem tér ki azokra az esetekre, amikor egy kezdő cégről van szó. Az alaptörvényt most úgy kell értelmezni, hogy hiába felel meg a rá vonat kozó meghatározásoknak, 12 hónapig nem lehet megbízható vámszempontból. Ugyancsak nincsenek meghatározva a halasztott fizetési engedélyt megkérő előéletének paraméterei. Figyelembe veszike a befizetett terhek nagyságrendjét, az esetleges hibáknál azt, hog y az éves befizetésnek hány százaléka vagy ezreléke a hiba? A halasztott fizetési engedély mögött minden esetben egy komoly összegről szóló bankgarancia van. Ha a kötelezett számszaki hibát vét vagy pár napot késik a fizetés, akkor a számlavezető miért nem a garanciát kibocsátó bankhoz fordul, és onnan szedi be a követelést? Nem nevezhető liberálisnak az a gyakorlat - mert a törvényi szabályozás nem megfelelő , amit az értékbevallásnál alkalmaznak, történetesen az, hogy amennyiben a vámhivatal nyilvántartá sában szereplő értékhez viszonyítva 20 százaléknál nagyobb eltérést mutat, köteles vizsgálni. A vámértékbevallás egy formanyomtatvány. A vizsgálatnál nem veszik figyelembe az árut kísérő, külföldi hatóságok által bélyegzett eredeti számlát. Nem ismert az a tény, hogy a vámszervezetnél lévő összehasonlító adatok honnan és hogyan kerülnek be oda. Egy eredeti számla figyelmen kívül hagyása diszkriminatív intézkedésnek is felfogható, és az is. A vámértékbevallásoknál a visszaélési lehetőség igen nagy. Az eljáró elrendeli a vizsgálatot, az importőr az értékdifferencia nagyságának megfelelő vámbiztosítékot befizeti, vagy erre garanciát ad, majd az eljáró az okmányok külföldi ellenőrzésének kiküldése nélkül, 34 hét múlva lezárja a vizsgálatot, és bizonyos tisztele tdíj ellenében visszaadni rendeli a letétet. A törvény nem kezeli megfelelő partnerként a kereskedelemmel foglalkozókat, mert semmilyen védelmet nem kapnak egy megalapozatlan rágalmazással szemben. Ha a külföldi ellenőrzésre kiküldött okmány 45 hónap múlv a visszaérkezik azzal a záradékkal, hogy a számla korrekt volt, akkor ki kártalanítja a céget a pénzbeli veszteségéért, valamint a gyanúsításért? Az okmányok kiküldése csak alapos gyanú felmerülésekor történik. Komoly előrehaladást jelent az alaptörvényhez viszonyítva, hogy megjelenik az elektronikus bejelentkezés lehetősége. A bejelentkezést a tervezet állandó vámfelügyeleti helyén keresztül vagy a vámhivatalnál kell megtenni, külön engedély alapján. Az elektronikus úton benyújtott árunyilatkozat adására u gyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az írásbeli árunyilatkozatra. Ez a viszonylag egyszerű kijelentés mit jelent részben a magyar gazdaságnak, részben az Európai Unióhoz való csatlakozásnál, azt ma még nem lehet pontosan felmérni? Egy azonban biztos: az Európai Unió határain a kereskedelmi áruk vámkezelése elektronikus módszerrel történik. Nem mondhatjuk, hogy az elektronikus árunyilatkozat adásának hiánytalanul megvannak a feltételei. Ez azért van így, mert igaz, hogy a törvény lehetővé fogja tenni az 5 2. § (1) bekezdés alapján, azonban a törvény nem rendelkezik a továbbiakban az elfogadással, a visszaadással, netán a visszautasítás kérdésével. Ezzel már el is jutottunk a büntető törvénykönyvig,
