Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 10 (119. szám) - A vízi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HORVÁTH JÁNOS, a gazdasági bizottság előadója:
438 nyilvántartási rendszer kettősségének - hajólajstrom és hajójegyzék - megszüntetésével, eljárási díj fizetésének kötelezettsége váltsa fel. (12.10) Egyegy pontot érint a polgári törvénykönyv és a koncesszióról szóló törvény módosítása, amely a szabályozás piackonformmá tételét szolgálja. A módosításokkal megteremtettük az összhangot a vízgazdálkodásról szóló törvény tulajdonra vonatkozó rende lkezéseivel, ugyanakkor megnyitjuk az utat a magánberuházók előtt az országos közforgalmú kikötők létesítésében és fejlesztésében való fokozottabb részvétel felé. A törvényjavaslat egészére vonatkozóan pedig hangsúlyozni szeretném, hogy a beterjesztett sza bályozás elsődlegesen keretjogszabály, hiszen a vízi közlekedés egészére vonatkozó szabályok törvényi szintű megalkotása gyakorlatilag egy teljes kódexet igényelne. Ennek elkerülése érdekében a javaslat a törvény végrehajtásához szükséges kormány- és minis zteri rendeletek kiadására vonatkozó felhatalmazásokat is tartalmazza. Tisztelt Országgyűlés! A vízi közlekedésről szóló törvényjavaslat alapvető célja, hogy előmozdítsa a magyar vízi közlekedés integrálódását az európai, a nemzetközi vízi közlekedésbe. Ez ért olyan szabályozást terjesztünk elő, amely illeszkedik az európai jogrendbe és messzemenően figyelembe veszi a magyar sajátosságokat is. Úgy gondolom, hogy a bevezetőmben is elmondott előnyök alapján alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy a vízi közleked ésből származó előnyöket egy korszerű szabályozás révén is ki tudjuk használni. Ehhez kérem a tisztelt Országgyűlés támogatását és azt, hogy a vízi közlekedésről szóló törvényjavaslatot megvitatni, jobbító szándékú javaslataikat megtenni szíveskedjenek. Kö szönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottságok véleménye következik, 55 perces időkeretben. Először a gazdasági bizottság véleményét hallgatjuk meg; a bizottság ülésén kisebbségi vélemény is me gfogalmazódott. A többségi véleményt Horváth János, a gazdasági bizottság előadója ismerteti. DR. HORVÁTH JÁNOS , a gazdasági bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés gazdasági bizottsága február 1jei ülésén tárgyalta és megvitatta az el őttünk lévő törvényjavaslatot, nevezetesen a vízi közlekedésről szóló T/2066. számú irományt. A bizottság 17 igen szavazattal, 10 nem szavazattal végül is a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek ajánlja általános vitára és elfogadásra. A specifikus megjegyz ések és a vita anyaga, ami a bizottságban elhangzott, részletes, kimerítő, sokkal több, mint ami itt az én rövid beszámolómba belefér, mégis engedtessék meg, hogy néhány elemet kiemeljek. Igen, ahogy már a miniszter úr is mondta nekünk most, azzal kezdődik ez a törvényjavaslat, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk nyomán bizonyos helyzetek keletkeznek, tehát az eurokonformitásról és a DunaRajnaMajna vízi útba való bekapcsolódásról rendkívül érdekes és megnyugtató, amit hallottunk. Azután a törvényj avaslat igyekszik ezt a beilleszkedést úgy művelni és elősegíteni, hogy a nemzetközi jog más vonatkozásai is számba vétessenek. A törvényjavaslat kitér a hajózási jogintézményekre, például szabályozza azokat a kategóriákat, amelyek nemzetközileg használato sak és amit az Unió is használ: például hajók osztályozása, segélynyújtás és mentés, közös hajókár és így tovább. Azután foglalkozik a törvényjavaslat a vízi utak fenntartására vonatkozó témákkal, nevezetesen a tulajdonosokkal, hogy ki a tulajdonos. Általá ban az állam, időnként az önkormányzat, de vannak kivételek is e tekintetben.
