Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 10 (119. szám) - A vízi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FRITZ PÉTER, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
439 Aztán rendelkezést ajánl a törvény a vízi út hajózásra igénybe vehető részéről, és hogy mindez hogyan történjen. Továbbá intézkedést tartalmaz a törvényjavaslat a gazdasági hatás tekintetében, hogy miért is kívánatos a vízi utakat továbbfejleszteni és az őket megillető jelentőséget tulajdonítani nekik. Egy elem itt, amire jó emlékezni és talán a köztudat nem mindig ismeri ezt, hogy a vízi közlekedés olcsó szolgáltatási mód. Olyan adatok kerültek a kezünkbe, hogy a közúti árufuvarozásnál mintegy hatszorhétszer olcsóbb, tehát egyhatoda, egyhetede a vízi közlekedési költség; még az árufuvarozásnak is körülbelül egyharmada vagy fele. Azután foglalkozik a törvényjavaslat a környezetvéd elmi hatásokkal, hiszen számos ilyen van. Nevezetesen a szennyezés, de azon kívül a zajszennyezés és a levegőszennyezés ennek következtében. Valóban, ahogy miniszter úr is rámutatott, ez egy keretszabály, és szükség lesz két irányban a jövőbe tekintenünk; arra, hogy valamikor egy kódex jellegű törvényalkotás megjelenjen, de időközben nyomban szükség lesz kormányrendeletekre vagy miniszteri rendeletekre, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoznak. Azután a bizottsági vitában képviselőtársaim még különböző témák at említettek, ilyesmit, hogy mi legyen a folyómedrek kotrásával, azután hogy mi történjen a kikötőkkel, kié is a kikötő, ki gondoskodjon róla, és miért van az, hogy az országba jövő, légi úton vagy vasúton megérkező külföldi szép kaput lát, de ez nem mind ig áll a hajókikötőkre. Ezeket a témákat említeném most gyorsan, és megismétlem: a gazdasági bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találja és ajánljuk az elfogadását. Köszönöm, elnök úr. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A bizottság kisebbség i véleményét Fritz Péter úr ismerteti. Megadom a szót. FRITZ PÉTER , a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Mint már elhangzott, a gazdasági bizottság ez év február 1jén tárgyalta a vízi közlekedésről s zóló T/2066. számú törvényjavaslatot. Azon túlmenően, hogy a bizottság tagjai általában üdvözlendőnek tartották a vízi közlekedésről szóló törvény tervezetének elkészültét és azt a törekvést, hogy a tervezet legalább a deklaráció szintjén elő kívánja mozdí tani a magyar vízi közlekedés integrálódását az európai és nemzetközi közlekedésbe, egy sor hiányosságot fogalmaztak meg a bizottság tagjai. Hiányosságként vetették fel, hogy több körülmény utal arra, miszerint a tervezet szakmai egyeztetése nem kielégítő. Kifogásolható, hogy a tervezet együtt szabályozza a hajózási és a kikötői tevékenységet, melyeket a kikötői tevékenység szélesebb jellege és a logisztikai szerepköre különösen indokolatlanná tesz. Részben túl általános a tervezetben leírt állami szerepvál lalás, ugyanakkor az államigazgatás oldalán a hajózási hatóság indokolatlanul tovább szélesedik. A tervezet úgy nyit a külföld felé, hogy még átmenetileg sem tartalmazza a magyar hajózás fenntartásának, fennmaradásának, fejlesztésének támogatását. Néhány ú j fogalom bevezetésével, illetve indokolatlan fenntartásával - mint például a belvízi út, hajóút, vízi út - nem szolgálja a hatósági eljárások egyértelműségét. A polgári törvénykönyv és a koncesszióról szóló törvény módosításánál nem egyértelmű, hogy mi in dokolja különösen a vízi utak kiemelését a kizárólag állami tulajdoni körből, illetve a koncessziókötelezettségből. Komoly működtetési gondokat vethet fel, hogy a kikötőt a tervezet csak mint parti területet fogalmazza meg, a hozzá tartozó vízfelületet - k ivéve a szükségkikötőt - különválasztja. Bár a tervezet deklaráltan kerettörvény jellegű, törvényalkalmazói problémákat vet fel, méghozzá súlyos törvényalkalmazói problémákat, hogy a kormánynak 7, a minisztériumnak pedig 28 különböző rendelet megalkotására lesz lehetősége és feladata. (12.20)
