Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 15 (149. szám) - "Hogyan lehet gyorsan és mégis tisztességesen autópályát építeni Magyarországon?" című politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KELLER LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3591 ami benne van a költségvetésben, azt nem csinálja meg, amit pedig meg akar csinálni, azt nem teszi be a költségvetésbe, nem hozza a Ház elé módosításra. Sokszor előkerült az államadósság kérdése. Sajnál om, hogy az államtitkár úr a bizottsági meghallgatáson is összekeverte az államadósság tényét azzal, hogy hol, milyen módon mutatjuk ki azt az adósságot. Az ÁPV Rt. tőkeemelése is mutatja a költségvetési bizonytalanságot. Az ez évi költségvetési törvény, a nnak a 11. melléklete teljesen egyértelműen rendelkezik arról, mit léphet az ÁPV Rt., milyen tőkeemeléseket hajthat végre. Az ÁPV Rt. maga is azt jelezte, hogy költségvetési törvényt kellene módosítani, mert a kormány által kitűzött feladatának nem tud ele get tenni. Azt gondolom, teljesen egyértelműen bizonyítható a költségvetési bizonytalanság. Ami az intézményi bizonytalanságot illeti: a koordináció, a felügyelet, a végrehajtás átalakításáról már szóltam - ez is egy nagy bizonytalanság. 1999ben úgy döntö tt a kormány, hogy Nemzeti Autópálya Rt.t kell létrehozni, amely holdingként irányít három társaságot. 2000 márciusában azt írta le, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. szervezetének kialakítása folyamatban van. Hozott egy újabb döntést, amely arról szól, hogy l étre kell hozni egy újabb részvénytársaságot, amelyik az állami autópályakezelő rt., és ezt tulajdonképpen három társaság egyesítésével kell megvalósítani; döntően azon három társaság egyesítésével, amelyeket egyébként a korábban létrehozott Nemzeti Autóp álya Rt. holdingként irányít. Az alkalmazott rendszer, tisztelt képviselőtársak, lassabb, beruházási költség szempontjából nem olcsóbb, korlátozott terjedelmű forrásbevonási képességű, és ráadásul súlyos szervezési, kivitelezési, minőségi kockázatokat hord oz magában. A kormány álláspontja a ráfordítások szempontjából is meglehetősen bizonytalan. A költségvetési bizottság elé került anyag azt tartalmazza - és ez nem lett titkosítva , hogy 705 kilométer hosszúságú autópályát kell megépíteni két Dunahíddal; '98. évi áron ez 600 milliárd forintba kerül. '97es árszint alatt - ezt mondta Kósa Lajos képviselő úr, meg a bizottsági ülésen is elhangzott - 5 százalékkal megvalósítható az autópályaépítés. Most azt halljuk, hogy 1,2 milliárd forintért nincs kivitelez ője az autópályaépítésnek. Ha ezeket összeadjuk és elvégezzük a szükséges szorzást, akkor rájövünk arra, hogy üres halmaz az, amiről a kormányzat eddig beszélt. Sajnálatos, hogy nincs azonos műszaki tartalomra vetített, azonos időpontra diszkontált értéke a fajlagos ráfordításoknak. (9.30) A mai napig ilyen fajlagos értéket nem tudott mondani a kormány, és összevissza beszél arról, hogy mennyivel olcsóbban fogja építeni az autópályát. A mai napig nem mondta meg a kormány, hogy mit tekint valóban legalacson yabb és legindokoltabb költségeknek, és mit hajlandó kifizetni. Verseny hiányában egyébként ki fogja ezt eldönteni? - merthogy a versenyt teljesen kizárja. Végrehajtási bizonytalanság is jellemzi az egész autópályaépítést. Csak egy példát szeretnék mondan i. Mindig a költségvetési bizottság elé hozott anyagból idézek, abban megjelölte a kormányzat, hogy 2000ben egy gyorsítási programot fogad el. Ez az anyag sorra veszi az előrehozott építkezéseket, és azt mondja az M3assal kapcsolatban a gyorsítás címszó alatt, hogy nem gyorsítható. A munka azonnal indítható. Mondta ezt márciusban! Most pedig lassan júniust is elhagyjuk, és a munka nem indult el. Ez is bizonyítja a végrehajtási bizonytalanságot. Azt mondja az M7es jobb pályájára: "a tervezett változat ige n költséges", de ugyanebben az anyagban azt mondja, hogy "változatlan műszaki tartalom mellett a kivitelezési munka szeptemberben indítható". Tisztelt Képviselőtársak! A végrehajtási bizonytalanságnak legjobb példája az, amit a közbeszerzés környékén művel a kormányzat. Szeretném elmondani, hogy Varga Mihály politikai államtitkár úr a meghallgatásán hogy vélekedett általában a magyarországi közbeszerzésről. Először is azt mondta, hogy nem kell közbeszerzés. Aztán mondott olyat, nem biztos, hogy az eljárás t isztább lesz, ha a közbeszerzési törvény érvényesül; a közbeszerzési törvény lelassítja a folyamatot; a közbeszerzési törvénynek is megvannak a maga hibái; a jelenleg hatályos közbeszerzési törvény nagyon hevenyészett, kiskapukra, korrupcióra biztosít lehe tőséget, éppen nem szükséges ezzel élni.
