Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 14 (148. szám) - A közúti közlekedés előéleti pontrendszeréről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
3529 bekerül a közigazgatásba, ahol én már közelről sem vagyok biztos abban; például a gépjárművezetői engedély bevonására gondolok, hogyha eléri valaki a pontszámot, mondom, a közigazgatásba olyan adatok k erülnek, ahol azok zárt kezelése - már legalábbis az eddigi ismereteim szerint - nehezen megoldható. E vonatkozásban kérem, hogy a részletes vita során vagy bármikor a kormány adjon valamilyen felvilágosítást (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az i dő leteltét.) , hogy hogyan történik ezen adatok kezelése. A fent kifejtettek alapján, az általam imént elmondottakra figyelemmel a törvényjavaslatot támogatom, támogatjuk. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönö m. Megadom a szót Fenyvessy Zoltánnak, a MIÉP vezérszónokának. DR. FENYVESSY ZOLTÁN , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Aki ma az utakon közlekedik, az sajnos a notórius szabálytalankodók miatt á llandó életveszélyben van. Nem vitás tehát, hogy valamit tenni kell a súlyos szabálytalanságok csökkentése érdekében, csak az a kérdés, hogy mit. A most tárgyalt törvénytervezet az állampolgárok közúti közlekedési előéletét javasolja az állam által pontren dszeri formában nyilvántartani abból a célból, hogy 18 pont elérése esetén a vezetői engedély visszavonásával szankcionálja a szabálytalanul közlekedő állampolgár magatartását. A MIÉP képviselőcsoportja lát ebben az elképzelésben kiaknázható lehetőségeket, azonban a törvényjavaslat sajnos nem tartalmazza azokat a részleteket, amelyek a gyakorlatban majd működni fognak. A most elfogadásra javasolt tervezet egy keretjogszabály, amelynek tartalmát a kormány rendeletben állapítaná meg és töltené ki. A tervezet ugyanis felhatalmazni javasolja a kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg a pontrendszer részletes szabályait, hogy mely cselekményért mennyi pontot rendelnek. Bűncselekmények és szabálysértések szándékos vagy gondatlan alapeseti vagy minősített eset i pontozására ugyan tartalmazza a kirendelhető pontok maximális számát, de ez csupán egy általános szabályozás. Tehát hogy konkrétan milyen cselekményért mennyi pontot lehet kiérdemelni, az később fog kiderülni. A szabályozás gyakorlatának az eredményét vi szont ez fogja meghatározni. Így az Országgyűlés egy biankó szabályt fogadna el. (Közbeszólás a bal oldalról: Így van!) Ez olyan, mintha a Btk. ugyan definiálná például, hogy a rablás büntetendő, de hogy egy évvel vagy életfogytig, azt majd később egy korm ányrendelet határozná meg. A törvényjavaslat 8. és 9. §ai világos választ adnak arra, hogy a pont miként funkcionálna pénzként. Ha valakinek a vezetői engedélyét bevonták, utánképzést követően kaphatja vissza a vezetői engedélyt. Ha valakinek felszaporodi k a pontszáma, akkor utánképzésen való részvétellel csökkentheti azt. Az utánképzésen való részvétel természetesen nem ingyenes. Egy kikényszerített utóoktatásról van szó, amelynek a befizetett tandíjon kívül semmi értelme nincsen. Minden vezetői engedélly el rendelkező vagy nem rendelkező tudja, hogy ittasan nem szabad vezetni, hogy piroson nem szabad áthajtani, a közlekedési jelzőtáblán feltüntetett sebességet nem szabad túllépni, záróvonalon nem szabad előzni, a jobbkézszabályt meg kell adni és így tovább . Ha azonban ennek ismertetésére profitorientált vállalkozások fokozottabban szakosodnának kényszerítő erejű tanfolyamok tartásával, akkor az állam bírságkiszabó igénye és joga osztozkodna az egyéni haszonra törekvő vállalkozói igénnyel. Ehhez hasonló társ kapcsolatok a fővárosban kialakultak már a gépjárművel várakozók parkolási díja, valamint a gépjárműelszállítások területén, és ott is nagyon sok gusztustalanságot eredményeztek. Félő, hogy megint egy olyan motívum kerülne bele a közlekedés rendjének
