Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 14 (148. szám) - A közúti közlekedés előéleti pontrendszeréről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
3530 fenn tartásába, amely nem oda való. A pontok szaporítását leső, azok szaporodásában anyagilag érdekelt kényszeroktató magánvállalkozások ugyanis nem kívánt hatásokat gyakorolhatnak a közlekedésrendészeti eljárások tisztességére. A MIÉPfrakció ezektől a semmitm ondó és kikényszerített tanfolyamoktól nem igazán várja a közlekedési morál fenntartását vagy további javítását, inkább néhány vállalkozás és néhány tucat magánszemély nagy üzleti lehetőségét véljük ebben felfedezni. A jelenlegi szabályozási rendszerben az állampolgárok közlekedésben tanúsított magatartását széles körű eszközrendszer alkalmazásával ítéli meg a közlekedésrendészet; a cselekmény súlyának függvényében a helyszíni őrizetbe vételtől a szóbeli figyelmeztetésig terjed a köre. Nem pontozgat, de a h elyszínen bírságot szabhat ki, bevonhatja most is a jogosítványt, feljelenthet, de kisebb súlyú esemény tapasztalása esetén szóbeli figyelmeztetéssel is továbbengedheti a gépjárművel közlekedőt. Végső soron a rendőr is ember, aki belátással bírhat, és miér t ne lehetne valóban polgárbarát az a rendőrség, amely azt hirdeti magáról, hogy "szolgálunk és védünk". Ez a szankciórendszer fennmaradna, de beépülne egy pontozási rendszer, amelynek egyébként vitathatatlanul van ösztönző hatása. A pontrendszer egyébként nem is új találmány, hiszen már az általános iskolák alsó tagozataiban is alkalmazzák. Három vagy öt fekete pont ér egy egyes osztályzatot. Ekkor eltűnnek a fekete pontok, és újrakezdődik a számolás. Sajnos azonban a mai közlekedésben nincsenek meg azok a technikai feltételek, amelyek kétségtelenné és vitathatatlanná teszik az elkövetett szabályszegés tényét. Bizonyosra vehető, hogy a pontrendszerrel kapcsolatos egyéni panaszok nagyon sok beadványt fognak produkálni, és általánossá fog válni a közvéleményb en az a vélekedés, amely korrupcióval fogja gyanúsítani az utánképzésben anyagilag érdekeltek és a velük kapcsolatot tartó hatóságok egymás közötti viszonyát. Még el sem lett fogadva ez a törvény, de már hallhatók ezek a vádaskodások. Ez pedig megterheli a szolgáló és védő, polgárbarát rendőr és az állampolgárok kapcsolatát. Kétségtelen tény, hogy a közúti közlekedésben gépjárművezetőként való részvétel nem minősül alkotmányos alapjognak. Az is igaz, hogy az EU és a Világbank szakértőinek a bizottsága ajánl ja a pontrendszer bevezetését. Az is igaz, hogy a strasbourgi bíróság egy konkrét ügyben való vizsgálata során megállapította, hogy a pontrendszer elleni jogorvoslat lehetőségének a kizárása nem ütközik emberi jogi sérelmekbe. Ezért ezeket nem is kifogásol nám jogilag, egyébként igen. Erre hivatkozva tehát a javaslat elfogadása esetén nálunk sem lesz lehetőség bírói úton vitatni a kiszabott pontok számát, csak a nyilvántartást vezető hivatal vezetőjénél lehet jogorvoslattal élni. A MIÉP képviselőcsoportja az onban úgy véli, hogy haladékot kellene adni a lakosságnak a pontrendszer és az azt követő utánképzés bevezetése vonatkozásában. Hátha ezek a nemrégiben bevezetett nagyon magas közlekedési szabálysértési bírságok tovább csökkentik azt a folyamatot, ami a kö zúti balesetek bekövetkeztében 1992 óta statisztikailag kimutatható. Javasoljuk a belügyminiszter úrnak ezek hatásának kivárását, és addig is a most tárgyalt törvényjavaslat visszavonását, és szükség esetén később átdolgozott formában történő benyújtását; akkor, amikor már a személyi és technikai feltételek is biztosítottak ehhez. Természetesen tudjuk, hogy NyugatEurópa egyes országban vagy az Egyesült Államokban is működik, és jól működik a pontrendszer. Azonban ott a feltételek - itt az előttem felszólal ók már felsorolták ezeket a feltételeket - adottak. (15.50) Az Egyesült Államokban fel sem merülhet az, hogy ha egy seriff valakit gyorshajtáson ér, azt ne tudja igazolni, vagy ha egy záróvonal átlépésén ér, akkor azt ne tudja igazolni, és lehetne sorolni a példákat. Ma sajnos nálunk, ha engem megállít a rendőr, hogy átléptem a záróvonalat, én nem tudom igazolni, hogy nem léptem át, ő nem tudja igazolni, hogy átléptem, megbüntet annyival, amennyivel ő jónak látja. Tehát a feltételek nem adottak. Amíg a tech nikai és a személyi feltételek nincsenek meg, addig ezt a pontrendszert bevezetni, úgy gondolom, elhibázott dolog lenne.
