Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 14 (148. szám) - A közúti közlekedés előéleti pontrendszeréről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza):
3522 elveszik, sok vagy kevés felső határként? A jogkövetés alapja, hogy tudjam, mit kell követnem; ebből a tervezetből ez nem derül ki. A törvénytervezet elfogadása elsősorban a fővárosiakat és a nagyvá rosokban lakókat, illetve az ott gyakran közlekedőket érintené hátrányosan. Nem kell különösebb közlekedési szakismeret ahhoz, hogy belássuk, a budapestiek és a nagyvárosokban lakók akár néhány év alatt is összegyűjthetik a jogosítvány elvesztését eredmény ező 18 büntetőpontot. A tervezet elfogadása hátrányosan érintené a szegényebb rétegeket is, ugyanis nem biztos, hogy ők ki tudják fizetni a hat hónapos bevonási határidő letelte után a jogosítvány visszaadásának másik feltételeként megszabott közlekedési u tánképzések 1550 ezer forintos díját, na meg a megyeszékhelyre történő beutazások költségeit, merthogy utánképzést csak ott tartanak. A tervezet látszólag humánus megoldása, hogy az összegyűjtött büntetőpontok csökkenthetők, ha a járművezető önként közlek edési utánképzésnek veti alá magát. Valójában ez cinizmus azokkal szemben, akik a rendszerváltás előtt gyártott kétütemű Trabantokkal közlekednek; ők aligha lesznek képesek az önkéntes utánképzés költségeit állni, és így előbbutóbb kizáródnak a közlekedés lehetőségéből. Erre, úgy tűnik, a tervezet nem gondolt, pedig tény, hogy Magyarországon nemcsak jómódú polgárok, hanem kispénzű trabantosok is élnek. Tisztelt Ház! Tulajdonképpen a tervezet elfogadása ellen szóló érveket felsoroltam, érdemes azonban néhán y, a tervezet belső egységét is kétségessé tevő körülményre felhívni a figyelmet. Hiányos, illetve nem teljes a szabályozás, mert nem terjed ki azokra, akik nem vezetői engedéllyel, hanem vezetői igazolvánnyal rendelkeznek, mint például a troli vagy a vill amos vezetője. Mi az indoka annak, hogy ha valaki kamionnal követi el a szabályszegést, ezért jár büntetőpont, de ha ugyanezt trolival teszi, akkor nem? A tervezet a helyszíni bírság esetén is lehetővé tenné a büntetőpontok megítélését. Ez ellentétes magáv al a jogintézménnyel. A helyszíni bírság maradjon csak meg annak, ami: vagyis enyhe szabályszegésért nem lenne szabad büntetőpontot adni. A közlekedési bűncselekmények esetén sokszor befolyásolja a büntetés mértékét a sértetti közrehatás. Ennek megléte ese tén a bíróság enyhébb büntetést alkalmaz az elkövetővel szemben. A pontrendszer ezt a közrehatást nem képes elismerni. A tervezet kimondja, hogy például a gondatlanul elkövetett közlekedési bűncselekmények minősített eseteinél 7 büntetőpontot kell adni. Ug ye, nem gondoljuk komolyan, hogy ugyanannyi pontot "ér" a maradandó fogyatékosság okozása, mint ha valaki tömegszerencsétlenséget okoz? Mind a büntető törvénykönyv, mind pedig a szabálysértési törvény ismeri a járműkategóriákra korlátozott vezetéstől való eltiltás. A tervezet nem. Így kedvezőtlenebb helyzetet teremt, mint az említett törvények. Ez nyilván nem tartható. (15.10) A tervezetet vissza kell vonni, mert a jelenlegi közlekedési viszonyok közepette nem erre van szükség. A közlekedés biztonságát való ban javítani kell, ehhez autópályákat, autóutakat kell építeni, kereszteződéseket kivilágítani és új parkolóhelyeket teremteni - de nemcsak beszélni róla, hanem valóban megépíteni. Nem csodálkozni kell a magas benzinárakon meg Versenyhivatalhoz fordulni, h anem lemondani az üzemanyagokból származó évi csaknem 400 milliárd adó egy részéről a járművezetők javára, merthogy az autós nem fejőstehén, hanem az ország legnagyobb adófizetője, akit nem fenyegetni kell, hanem megbecsülni. Tisztelt Ház! Az MSZPfrakció nem fogja megszavazni a tervezetet, és ajánlja, hogy mások se szavazzák meg. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megadom a szót Zakó Lászlónak, a Független Kisgazdapárt vezérszónokának.
