Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 14 (148. szám) - A közúti közlekedés előéleti pontrendszeréről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
3516 rendeletekkel egy időben kell elfogadni. Ez alól megítélésünk szerint az sem adhat felmentést, hogy a parlament gyakorlata nem minden esetben - sőt, csak ritkán - tartja meg ezt a jogalkotási törvényben szereplő előírást. A vita során hiányoltu k azokat a hatástanulmányokat, azokat az elemzéseket, amelyek alapján a törvénytervezet elkészült. Ezekről a bizottság tagjai csak a kormány képviselőjének rövid tájékoztatása alapján szerezhettek tudomást, tehát nem volt lehetőség ezek körültekintő átteki ntésére sem. Végezetül, tisztelt Országgyűlés, elvi éllel fogalmazódott meg, hogy a közlekedési morál javítása a hatályos jogszabályok következetesebb, erőteljesebb érvényesítésével, a fokozott közúti ellenőrzéssel, továbbá a gépjárművezetői vizsgákra, a jogosítványok megszerzésére történő életszerűbb, magasabb követelményeket támasztó rendszerrel eredményesebben oldható meg, mint a jelen törvénytervezetben szereplő, esetleg kétes (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kimenetelű pontrendszer bevezetésével. Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Weszelovszky Zoltán képviselő úrnak, aki az önkormányzati bizottság álláspontját ismerteti. Kérem a képviselő úr gépé nek bekapcsolását. (Megtörténik.) Köszönöm. DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN , az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati és rendészeti bizottság mint első helyen kijelölt bizottság június 7én megtartott ülé sén tárgyalta a közúti közlekedés előéleti pontrendszeréről szóló T/2663. számú törvényjavaslatot. (14.40) A kormány képviselőjének tájékoztatása szerint a közlekedési morál javítása céljából hazánkban 1992ben kezdtek foglalkozni a közlekedési szabálytala nságok pontrendszerrel való szankcionálásának gondolatával. A rendőrség és a Közlekedéstudományi Intézet munkatársaiból alakult bizottság sokféle megközelítésben tanulmányozta a kérdéskört. A hazai állapotok jobb megismerése érdekében a bizottság négy megy ére és a fővárosra is kiterjedő statisztikai adatgyűjtést végzett, melynek eredménye azt mutatta, hogy egyfelől zömében alacsony pontszámú cselekményeket követtek el a járművezetők, másfelől viszonylag magas számban fordultak elő olyanok, akik többször is elérték a gépjárművezetői engedély bevonását jelentő elméleti ponthatárt. A pontrendszer társadalmi fogadókészségéről a törvénytervezet előkészítői felmérést készítettek, melyből az derül ki, hogy a megkérdezettek többsége, 57 százaléka támogatná, és mind össze 16 százaléka utasítaná el a pontrendszer bevezetését. A bizottság megvizsgálta a külföldi, mindenekelőtt a francia és német adaptálható példákat is. A hazai és külföldi tapasztalatok bázisán tett javaslataikat a most tárgyalt előterjesztés tartalmazz a. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A bizottsági vitában felszólaló kormánypárti képviselők támogatták a dokumentum általános vitára való előterjesztését. A törvénytervezetet fontos, előremutató, nevelő, figyelmeztető és fegyelemre szoktató szabályozásnak minősítették, amely nem öncélú, hanem - mint mondták - azért van, hogy mindannyian biztonságosan közlekedhessünk. Egybehangzó álláspontjuk szerint minél több megelőző intézkedésre van szükség, és a szabálysértéseket rendszeresen elkövetőket ösztönözni kell magatartásuk megváltoztatására. Ezt az ösztönzést azért is helyesnek és indokoltnak tartották, mert a pénzbírság nem elég visszatartó hatású. Többen elmondták, hogy nálunk a közlekedési morál a kívánatosnál alacsonyabb szinten áll, és ezért, ha az szankci ókkal javítható, akkor nemcsak szükséges, hanem időszerű is e törvény beterjesztése. Figyelemre méltó körülményként értékelték, hogy számos európai országban
