Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 14 (148. szám) - A közúti közlekedés előéleti pontrendszeréről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3515 A kétszeres büntetés tilalmá val kapcsolatos érvet is megvizsgálta a bizottság, továbbá (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) azt sem találta alkotmánysértőnek, hogy jogorvoslat ebben az esetben, a pontrendszer (Az elnök ismét jelzi az időkeret leteltét.) a lkalmazása kapcsán nem vehető igénybe. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Csákabonyi Balázs úrnak, aki a kisebbségi véleményt ismerteti. DR. CSÁKABONYI BALÁZS , az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság a június 7i ülésén - mint ahogy Gyimesi képviselőtársam említette az imént - valóban széles körű vitát folytatott le a törvényjavas lat általános vitára történő alkalmasságával kapcsolatban. Abban mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők egyetértettek, hogy a közlekedési morál országunkban nem kielégítő. Ezt egyébként a kormány képviselője a balesetre vonatkozó statisztikai ad atok közlésével is alátámasztotta, és a miniszter úr expozéjából is egyértelműen kiderültek ezek a tények. Abban is egyetértettek a felszólaló képviselők, hogy a helyzeten javítani kell. Arról azonban már eltértek a vélemények, hogy a vita tárgyát képező t örvényjavaslat lényege - a pontrendszer bevezetése a jelenlegi formájában - meghozhatjae a mindenki által óhajtott eredményeket. A kisebbségi vélemények két nagy kérdés köré csoportosultak: a pontrendszer bevezetésének technikai feltételei, a működtetés o bjektív feltételrendszerének megteremtése, míg a másik csoportba a jogalkotási, jogtechnikai problémák sorolhatók. Az első csoportban az vetődött fel, hogy a kisebb súlyú közlekedési szabálysértések ismétlődése esetén is nagyon gyorsan bekövetkezhet olyan mennyiségű pont, amely egyébként csak igen durva közlekedési szabálysértésért, netán bűncselekményért adható. Ez olyan aránytalanságot eredményez, ami nem kívánt következményekhez vezetne. Nehézkesnek tűnik a pontok nyilvántartása, az elévülés naprakészen történő figyelembevétele, hiszen két éven túl elévülnek a pontok, így tehát azok keletkezésétől kezdve egyenként kellene az elévülési időket figyelembe venni, és erről az elkövetőt esetenként értesíteni is. Ez a rendszer még nagyfokú odafigyelés esetén is pontatlanságokat, adminisztratív tévedéseket eredményezhet, ugyanakkor a jogorvoslati lehetőséget a pontok nyilvántartása tekintetében a javaslat kizárja. A jogi jellegű problémák felvetése során megfogalmazásra került az, hogy a pontrendszer gyakorlatilag kettős szankciórendszert valósít meg, mivel ha bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetéséhez, illetve helyszíni bírsághoz kapcsolódik, akkor az elsődleges szankciót már a bírói ítélet, a szabálysértési határozat vagy a helyszíni bírságolással történő int ézkedés jelenti. Mindezekhez pluszként, tehát mintegy második büntetésként kapcsolódik a pontok gyarapodása, nyilvántartásba vétele. A kisebbségi felszólalók felvetették a törvényi felhatalmazás terjedelmét, ugyanis túlságosan szélesnek tartja a kormány ré szére adott azon felhatalmazást, hogy a büntető törvénykönyvben, illetve a szabálysértési kódexben felsorolt deliktumok közül melyek azok, amelyekhez szankcióként pontok is társulhatnak. Így tehát a kormány mintegy felhatalmazást kap arra, hogy a büntető j ogszabályok szankciórendszerét törvénynél alacsonyabb jogforrásban, tehát kormányrendeletben határozza meg. Ez jogelvi szempontból erősen vitatható megoldás, és nincs összhangban a jogalkotásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseivel sem. Hiányosságként vetődött fel, hogy a kormányrendelet tervezete nem került a bizottság elé, holott ennek hiányában a törvénytervezet egésze nem elemezhető. Azt is megjegyezték az ellenzéki képviselők, hogy a jogalkotási törvény rendelkezései szerint a törvénytervezetet a v égrehajtási
