Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 14 (148. szám) - A közúti közlekedés előéleti pontrendszeréről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. GYIMESI JÓZSEF, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója:
3514 Az alkotmányügyi bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Megadom a szót Gyimesi Józsefnek, a bizottság előadójának. DR. GYIMESI JÓZSEF , az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottság véleményét, ha úgy tetszik, többségi véleményét ismertetem, mert a bizottság Csákabonyi képviselő úr személyében állította a kise bbségi vélemény előadóját. Az alkotmány- és igazságügyi bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta, szemben a most ismertetett két korábbi bizottsági véleménnyel, tehát azt az ajánlást fogadta el, hogy az Országgyűlés a közúti közle kedési előéleti pontrendszerről szóló törvényjavaslat általános vitáját folytassa le. A vita a szokásosnál szélesebb körben zajlott le, és valamennyi frakció kifejtette álláspontját. Ezekből a véleményekből azért kicsendül az a közös álláspont, amelyet a m iniszter úr a törvényjavaslat szóbeli előterjesztésekor is kifejtett, hogy szükséges a közlekedési morál javítása, és mindazok a célok, amelyek most itt az előterjesztésben szóban is elhangzottak. (14.30) Éppen ezért a törvényjavaslat indoklásában nehezen magyarázható az a vélemény, amely szerint ez az úgynevezett előéleti pontrendszer alkalmas lesz arra, hogy a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetést mintegy kiváltsa. Az az álláspontja a többségi véleményt megfogalmazó képviselőknek, hogy - a törvényjava slat céljából is ez következik - nem az a cél, hogy a járművezetéstől eltiltás mellőzésre kerüljön olyan esetekben, amely esetekben eddig indokolt volt, hanem éppen a szigorítást szem előtt tartva, olyan esetekre nyújt mintegy szankciót, amely eddig járműv ezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazásával nem volt szankcionálható, mert a közlekedési szabályszegés súlya eltiltás vagy a járművezetői engedély bevonását nem tette indokolttá. Az alkotmány- és igazságügyi bizottság elsősorban alkotmányossági szempo ntból vizsgálta meg a törvényjavaslatot, és kétségtelenül bizonyos aggályokat fogalmazott meg, elsősorban azzal kapcsolatosan, ami már ugyancsak elhangzott más bizottság véleményének ismertetésekor, hogy a törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg nem kész ült el a végrehajtási rendelet; jóllehet, pontosan ennél a törvényjavaslatnál ennek különös jelentősége van, hiszen a kormányrendelet fogja megmondani azt, hogy melyek azok a bűncselekmények és melyek azok a szabálysértések, amelyekhez büntetőpontok rendel hetők, és hogy ezen büntetőpontok mértéke az egyes szabálysértések súlyától függően miként oszlik meg. Ez tehát elsősorban aggálykeltő, de azt hiszem, hogy ez, a jogalkotási törvény által előírt kötelezettség részleges elmulasztása pótolható a törvényjavas lat vitája során. A képviselők olyan súlyú kérdésnek tekintették ezt, hogy külön szavaztunk arról az ügyrendi javaslatról, hogy a bizottság vegye le a napirendjéről a törvényjavaslatot. A szavazás eredménye 16 igen és 16 nem lett. Ezt követően került sor a z érdemi szavazásra. Vizsgálta az alkotmányügyi bizottság, hogy alkotmányose - egyes képviselők felvetése alapján - az a megoldás, hogy kormányrendelet fogja meghatározni ezen szabálysértések és bűncselekmények körét. Az a megállapítás, a többségi vélemén y, hogy igen. Az előterjesztő véleményével egyetértettünk, hiszen nem új tényállás megállapításáról van szó, hanem az egyes tényállásoknak ezen pontrendszer alá vonásáról. A korrupcióval kapcsolatos érv nem foghat helyt a törvényjavaslattal szemben, mert e z egy nagyon fals megközelítés. Egyrészt nem kell abba belenyugodni, hogy korrupció létezik, hanem inkább el kell ismerni az ennek felszámolásával kapcsolatosan tett rendőri, belügyminiszteri intézkedéseket. Azért fals érv, mert ilyen alapon minden cselekm ényt büntetlenül kell hagyni, hiszen ha az büntetlenül marad, akkor nincs ok a korrupcióra. Nyilván a szankció növelése, új szankció megállapítása ellen nem lehet komoly érv a korrupcióra való hajlam és a kísértés megerősödése.
