Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 13 (147. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - POKORNI ZOLTÁN oktatási miniszter:
3416 A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája mellett a törvényben nevesíttetik a doktorandusz hallgatók szervezete, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, hiszen a gyakorlati működés négyéves tapasztalata azt mutatja, hogy a doktoranduszok tanulmányi fel adatteljesítése mellett az oktatói és kutatói feladataik más, a graduális képzésben részt vevő hallgatókétól eltérő szempontokat és érdekeket vetnek fel, így ezek megjelenítéséről e törvényben rendelkezni kell. (19.20) (Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az O rszággyűlés alelnöke foglalja el.) Az előterjesztett törvénymódosítás ezt a sajátos jogállást kívánta megerősíteni, és így a hallgatói önkormányzatok mellett, az ő általános képviseletüket kétségbe nem vonva, sajátos érdekek tekintetében a doktoranduszok i s a törvényben nevesíttetnek. A képviselői módosító indítványok visszaigazolták e fórumok működésének a fontosságát. Ugyanakkor érzékelhető volt az is, hogy feladatteljesítésüket és szervezeti rendjüket, hatékonyságukat különbözőképpen ítéljük meg. Ellenzé ki és kormányzati oldalról egyaránt észrevételezték az e témakörben előterjesztett törvénymódosítási javaslatunkat. (A jegyzői széket dr. Vidoven Árpád helyett dr. Szabó Erika foglalja el.) Előterjesztőként csupán a többéves működési gyakorlathoz igazított uk a szervezetek jogi szabályozását. A közoktatási törvény módosítására tett javaslatunkról tartalmi és jogtechnikai szempontok alapján is véleményt nyilvánítottak a képviselő urak. Megjegyzem, hogy a tisztelt Ház kormányzati ciklustól független törvényhoz ási gyakorlatában ismert, elfogadott és többször alkalmazott eljárás, amikor nem egy önálló törvénnyel módosítanak egy törvényt. Jelen indítványunknál a tárca gondozásában lévő közoktatási és felsőoktatási törvény egyidejű, egy törvényben történő módosítás ának lehetőségével éltünk. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételeit a közoktatási intézmények helyben, a kollektív szerződés keretei között határozzák meg. (A jegyzői széket Kocsi László helyett Kapronczi Mihály foglalja el.) Más esetbe n az intézményi, szervezési és működési szabályzatok rögzítik a keresetkiegészítés adhatóságának feltételeit. A jogalkotó szándéka, hogy a kiemelt munkavégzésért járó juttatások felhasználásáról a közoktatás minőségéért felelős tárca minisztere jogszabályb an rendelkezhessen. A miniszteri hatáskörű jogi szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy a minőséget elismerő többlettámogatás rendszere a közoktatás gyakorlatából a legjobb tapasztalatokra támaszkodhasson, ezáltal tárgyilagossá, országosan összemérhető vé, értékelhetővé válik a minőséget szolgáló pedagógusi munka. Néhány részletről bővebben is: egy 1999es törvény iktatta a Magyar Köztársaság jogrendjébe a köztársaság és az Apostoli Szentszék közötti megállapodást. Ez volt az alap, amely szerint az egyhá zi felsőoktatási intézményekre vonatkozó törvényhelyek módosítására előterjesztettük javaslatunkat. A bizottsági üléseken az előterjesztett törvénymódosításhoz támogatást kaptunk, és a 7 módosító indítvány közül kettőt a kormány nevében is támogattunk. Az egyházi felsőoktatási intézmények jogszabályokban meghatározott, államilag finanszírozott hallgatók után kivétel nélkül azonos támogatásban részesülnek. A támogatás módja és mértéke is azonos valamennyi állami, alapítványi és egyházi intézmény esetében. Ha sonlóan, minden felsőoktatási intézmény a fenntartótól függetlenül azonos módon és eséllyel részesülhet a pályázati úton elosztott támogatásokból. Azon egyházak részére, amelyekkel a kormány 1999ben az állam nevében szerződést kötött, és azon egyházak rés zére, amelyeket az államosítás alkalmával vagyoni kár ért, a felsőoktatási törvényben biztosítunk lehetőséget intézményeik felújításához és fejlesztéséhez. A felsőoktatás értékeinek, minőségének védelme késztette az előterjesztőt arra, hogy az egyetemi és főiskolai tanárok kinevezési eljárását hosszú évek után felülvizsgáljuk, és javaslatot tegyünk ennek módosítására. Eötvös Loránd 1891es rektori székfoglaló beszéde pontosan és máig ható
