Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 13 (147. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
3384 emberek, elsősorban az érintettek, nyilván a nyugdíjkorhatár közelében lévő emberek életében, hogy azóta is több száz leve let kapunk hetente azoktól, akik ezt a témát felvetik. Természetesen a kormányprogramban is ez szerepel, hogy a nyugdíjreform felülvizsgálata megtörténik, és a Független Kisgazdapárt választási programjában is benne volt, hogy mindenképp szeretnénk visszaá llítani a nyugdíjkorhatárt (Folyamatos zaj.) - bár szeretném, ha egy kicsit halkabban lennének az ellenzéki képviselőtársak, ha kérhetném, mert kénytelen vagyok... (Közbeszólások. - Az elnök csenget.) , de a kormánypárti képviselők is tegyék meg... ELNÖK (d r. Wekler Ferenc) : Kérem szépen a kormánypárti és ellenzéki képviselőket... GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Kénytelen vagyok hangosabban beszélni, és akkor... ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : ...kísérjék figyelemmel Gyimóthy képviselő úr mondandóját. GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : ...itt a közelemben lévő képviselőtársak megsüketülnek. De azért kénytelenek vagyunk emlékeztetni a képviselőtársakat arra, hogy nemcsak a kisgazdapárti programban, hanem például az akkori ellenzéki pártok, akik ma kormánypártok, egységesen nem szavazták meg úgymond a nyugdíjkorhatár felemelését, és a mostani ellenzéki képviselők is akkor kormánypártiként egyértelműen azt mondták, hogy kellő hatástanulmány kell ahhoz, hogy az 1997. évi LXXXI. törvény elfogadása után meggyőződjön arról majd a társadalom, ho gy jó volte a nyugdíjkorhatárnak a felemelése. Egy pár mondatot kénytelen vagyok a statisztikából idézni. Az ENSZ készített egy felmérést, hogy az egyes országok lakosainak mennyi az esélye arra, hogy elérjék a 60 éves kort, és nálunk sajnos csak 78 száza lék reménykedhet abban, hogy betölti a 60 évet, míg például Ausztria és Németország lakóinak a 90 százaléka, de még több volt szocialista országban is jóval nagyobb az esélye az embereknek, mint nálunk, hogy elérjék a 60 éves kort. Igazi vészhelyzetben, me gállapíthatjuk, tisztelt képviselőtársak, azok a nyugdíj előtt állók vannak, akik elveszítették, illetve el fogják veszíteni a munkahelyüket. Valóban azt tapasztaljuk a levelekből, és a szóbeli közlésekből - amikkel az ember fogadóórán vagy egyéb alkalmakk or találkozik , hogy a legnehezebb helyzetben az 5055 év közötti nők vannak, akik elveszítették a munkahelyüket, és az internetes társadalomba nem tudnak a szakképzettségük révén azonnal beilleszkedni. Hiába, hála istennek, a gazdasági növekedés révén sz ületnek ugyan munkahelyek, de pont nem azok a munkahelyek, amelyeken ők el tudnának helyezkedni. Ezek a munkanélkülivé váló nők kerültek a legnehezebb helyzetbe, mert most 62 éves korukig közel tíz évet kell várniuk, és szinte az öngyilkossággal foglalkozn ak, hogy hogyan bírják ki 60 éves korukig, és feleslegesnek érzik magukat. Sajnos, azt kell mondani, hogy nem kellően átgondolt volt a nyugdíjkorhatár felemelése, hiszen amit nyert a nyugdíjkorhatár felemelésével a nyugdíjbiztosítás, azáltal, hogy nem kell fizetnie egy bizonyos rétegnek a nyugdíjat, például egy 55 éves nőnek, aki még dolgozik, vagy egy 60 éves férfinak, viszont annyival több lett az Egészségbiztosítási Pénztár kiadása, hiszen tudjuk, hogy sokkal nagyobb a táppénz azokban a korosztályokban, amit az előbb említettem. (17.20) A másik ok pedig, ami mindenképp meggondolásra késztetné tisztelt képviselőtársaimat, hogy legalább tárgysorozatba vegye az Országgyűlés ezt az országgyűlési határozati javaslatot, mindenké pp az lenne, hogy azon fiatalok ezrei, akik elvégzik a szakmunkásképzőt, vagy érettségi után, vagy akár egyetem után sajnos nem tudnak elhelyezkedni, mert még elég nagy a munkanélküliség, és mivel a nyugdíjkorhatár meg lett hosszabbítva, az idősebbek úgymo nd
