Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 13 (147. szám) - Az egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat; valamint a külügyminiszter feladat- és hatáskörének a külgazdasági feladatokkal történő kiegészítésével összefüggésben szü... - DR. LENTNER CSABA, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
3309 DR. LENTNER CSABA , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem szóló vezérszón okok jobbára a törvényjavaslatok technikai, jogi rendezésének méltatásával, illetve kritizálásával foglalkoztak. A Magyar Igazság és Élet Pártja részéről azonban mi a hangsúlyt a tartalmi elemekre helyeznénk. A felszólalásomban jobbára a külügyminiszter fe ladat- és hatáskörének külgazdasági feladatokkal összefüggésbe hozható törvénymódosításokkal szeretnék foglalkozni. Nem jogi értelemben, jogi szempontokból közelíteném meg ezt a témát, hanem külgazdasági szempontból. Az előttünk lévő T/2733. számú előterje sztésnek - a legnagyobb megdöbbenésemre tapasztalom , ennek a törvényjavaslatnak nincs tartalmi indoklása. Az általános indoklás fejezet mintegy fél oldalon keresztül foglalkozik a technikai magyarázattal, hogy miért van szükség ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztésére. Arra hivatkozik, hogy olyan generális rendelkezés, miszerint a külgazdasági feladatokat megállapító valamennyi jogszabályhelyen a gazdasági miniszter helyett külügyminisztert kell érteni, nem fogalmazható meg. Ez az egyik technikai el eme a törvényjavaslat általános indoklásának. A másik pedig az, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa mint intézmény megszűnt, és ennek a leképezése a magyar jogszabályhelyeken szükségessé, indokolttá válik. Tulajdonképpen mind a ké t technikai elemmel egyet lehet érteni. Azt kell mondanom, hogy ha csak ezt néznénk, tíz percet sem kellene szánni e törvényjavaslatnak a vitájára. Azonban - mint utaltam rá - a 2733. számú törvényjavaslat egyáltalán nem ad magyarázatot arra, még meg sem k ísérli, hogy a külgazdasági feladatoknak a külügyminiszteri feladat- és hatáskörbe való integrálása miért válik szükségessé, miért kerül el ez a fontos terület a Gazdasági Minisztériumtól. (11.10) Ennek a tartalmi résznek a megragadásával, illetve a tartal mi rész magyarázatán keresztül annak a kifejtésével, hogy a MIÉP részéről ezt mi miért tartjuk aggályosnak, felszólalásom következő részében szeretnék foglalkozni. Ha a magyar külgazdaságnak vagy bármely ország külgazdaságának az általános alapelveit nézzü k elméleti síkon, akkor azt mondhatjuk, hogy ha egy országban jól prosperál a gazdaság, akkor rugalmas kell legyen az exportkínálat, és a külképviseleteknek segíteni kell az adott ország termékeinek elhelyezését a külső piacokon. Ugyanakkor gyors reagálóké pességnek is kell lenni, hiszen az exporttermékekre a különböző felvevőpiacok mindig másképp és másképp reagálnak. Nos, ezeknek a reagálásoknak a leképezése a termelés irányába a mi álláspontunk szerint nem kimondottan külügyi terület, hanem az a gazdasági diplomácia körébe tartozik, tehát a gazdasági külképviseletek, illetve a belső termelés összhangjának a megteremtése közvetlen módon, on line rendszerben csakis a Gazdasági Minisztériumon belül lenne elképzelhető. Ha a termelési alapoktól elszakad a külga zdasági politika - egyébként most attól függetlenül, hogy a GMtől átkerül a Külügyminisztériumhoz , ugyanezt tapasztalhatjuk, hiszen a termelési alapok, az ország reálgazdasága - akár a primer, akár a szekunder szektor vonatkozásában , a gazdasági jelle g kézzel nem fogható, hogy a kormány akármelyik minisztériumának ebbe érdemi beleszólása lenne. Véleményünk szerint súlyos tehát a probléma, hiszen a magyar külgazdasági stratégia nem saját jogú, tehát nem a magyar kormánytól függ, hogy milyen jelleget ölt ez a gazdasági diplomácia. Ennek alátámasztására, tisztelt képviselőtársaim, szeretném elmondani, hogy azok a kényszerhelyzetek, amelyek mind a külkereskedelemben, mind a külföldi tőkebefektetések szervezésében, vagy akár a 2000. költségvetési év kiértéke lt első három havi külgazdasági teljesítményein alapulnak... - a magyar gazdasági diplomáciának, tartozzon akárhova, érdemi válaszokat kellene adni azokra a kihívásokra, amelyek a magyar termékeknek a külső piacokon való elhelyezkedési zavaraira utalnak. S zabadjon arra utalnom egész konkrétan, hogy az exportunk utóbbi néhány évben bekövetkezett látványos növekedésének nagy része szinte teljes egészében a külföldi tulajdonban lévő vámszabad
