Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 13 (147. szám) - Az egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat; valamint a külügyminiszter feladat- és hatáskörének a külgazdasági feladatokkal történő kiegészítésével összefüggésben szü... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. POKOL BÉLA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
3310 területeken tevékenykedő vállalkozásoknak köszönhető. Ezek eredménye inek megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a működésüknek ez a sajátos formája és az ezzel járó erős ösztönzöttségük az Unióhoz való csatlakozásuk után meg fog szűnni - rögtön egy kihívási pont a magyar gazdasági diplomácia részére, amelyre a válasz tu lajdonképpen hiányzik. Nem szabad szem elől tévesztenünk azt sem, hogy az exportnak ugyan van egy dinamizáló hatása, de az ország európai uniós tagságával számos hátrány is bekövetkezhet a magyar gazdaságban. Így megnő a konkurencia, amelynek következtében leszűkül a kivihető termékeink köre, továbbá a várható csatlakozásunk várható időpontja egy olyan konjunktúraidőszakra esik majd, amikor minden valószínűség szerint csökken az EUországok húzóereje. Most a kérdés, hogy erre a magyar Külügyminisztérium, a mely átveszi a gazdasági diplomácia irányítását, fel vane készülve. Az új lehetőségeket és egyben a magyar termékek külső piacokon való elhelyezkedését is kétkedésekbe taszítja, hogy további konkurenciát jelenthetnek számunkra az Európai Unió és a LatinA merika közötti egyre szorosabbá váló külkereskedelmi és tőkekapcsolatok, amelyek újabban infraregionális együttműködés formáját öltik. Az európai uniós országok segítségével és magának a tagságnak a jogán tehát a korábbiaknál sokkal jobb esélyeink lehetnek e távoli piacokon való expanzívabb fellépésre. Itt főleg a délamerikai piacoknak a magyar mezőgazdasági termékekkel való telítése jöhet számításba. Azonban, tisztelt képviselőtársaim, az exportvolumenünk zömét adó nagy nemzetközi cégek, legyünk tárgyilag osak, nem szorulnak a magyar külgazdasági stratégiára, sem a Gazdasági Minisztériumra nem szorultak, sem a Külügyminisztériumra nem szorultak, ők saját jogon exportálnak, illetve saját jogon importálnak. Ahol viszont a magyar külgazdasági stratégiának megh atározó szerepe volna, az a mezőgazdasági termékek exportja. Itt komoly problémák, termékelhelyezési problémák vannak, hiszen a tavalyi évben a legfontosabb exportkiviteli cikkünknek, a búzának az exportja kétharmad részaránnyal csökkent, az élelmiszerek r észesedése a kivitelből évek óta folyamatosan csökken. 1996ban még 15 százalékos részarányt tettek ki, 99ben már csak 8 százalékos részarányt. Az élelmiszerexport volumene 199798ban számottevően nőtt, 1999ben viszont csökkent. Tehát itt látható, hogy úgymond a nem multinacionális cégek által végzett exporttevékenységben, termékelhelyezésben komoly problémák vannak. Az előttünk lévő anyag erre még a választ sem próbálja megadni, mindössze egy technikai rendezéssel a Gazdasági Minisztérium hatóköréből a Külügyminisztérium hatáskörébe helyezi át a külgazdasági stratégiát, illetve a gazdasági diplomácia kérdését. További problémaként látjuk a külföldi tőkebefektetések rövidesen bekövetkező megcsappanását, jelentős visszaesését, hiszen a térség más országaib an a privatizáció, illetve a magyar adótörvényeknél nagyobb kedvezmények nyújtása most kezd igazából beindulni. Úgy érezzük, hogy összességében a magyar exportpiacokon kihívások jelentkeznek velünk szemben, azonban egy ilyen technikai törvényi módosítással ezek a problémák nem kezelhetők. Tehát célszerűbb lett volna hathatósabb választ adni ezekre a kihívásokra, nem pedig egy technikai jogszabályváltoztatással elintézni ezt a kérdést. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Pokol Béla képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt vezérszónokának. DR. POKOL BÉLA , az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd kezdjem az zal, hogy a parlamenti kormányzás alapelvének számít az, hogy a mindenkori kormánynak és a mindenkori kormánytöbbségnek szabad keze van a reszortalakításban, a reszortalakítás joga... - a minisztériumok felsorolása, számának meghatározása, egyegy miniszté riumból a reszortok áttétele a
