Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 25 (144. szám) - A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP):
3196 szervezetnek és így tovább. Ebben közmegegyezés van, így va n? (Bauer Tamás: Nem, nincs így!) De ebben közmegegyezés van... ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Nagyon kérem, ezt frakcióülésen lehetne inkább megoldani, kedves képviselőtársak, és ne itt tessék, most az ajánlási ponthoz tessék szólni a ré szletes vita szabályai szerint... MÉCS IMRE (SZDSZ) : Elnök Úr! A 22. ajánlási pontról van szó, és az élet origójáról van szó. Alapvető fontosságú! Én semmi mást nem javasoltam, mint hogy a másik törvényünkben, a büntető törvénykönyvben levő álláspontot átv igyem, és azt mondjam, hogy nem büntethető, ha valaki eszerint hajtja végre a folyamatot. Erről van szó! De valahol jelezni kell, hogy ez alapvetően nem jó dolog. 100 vagy 200 év múlva, vagy remélem, már 50 év múlva is ez lesz a közfelfogás, mint a rabszol gasággal kapcsolatban. De jelenleg még nem ez, sajnos. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Surján László képviselő úrnak, Fidesz. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Valóban, tisztelt elnök úr, önnek igaza van, nem illik egy frakcióülésbe belebeszélni , de itt valóban szélesebb körű problémakörről van szó. Én is a 22. ponthoz szeretnék hozzászólni, ahol régi vitám van Mécs Imrével, bár a vita nem elvi alapú, mint az előbbi vita, hanem gyakorlati és technikai megvalósítás. A valóságban szerintem az a hel yzet, hogy a büntető törvénykönyv egyrészt büntetni rendeli a magzatelhajtást, ez egy világos, egyértelmű dolog, és valahol - én nem tudom fejből idézni a jogszabályokat - nem úgy fogalmaz, hogy nem büntethető, hanem azt mondja, hogy nem számít magzatelhaj tásnak, ha egy bizonyos törvény keretei között... Én igazándiból és filozófiailag a kettő között nem látok különbséget. A jogászoknak jelent akadályt, hogy ha egyszer a törvény már valamit kimondott egy helyen, akkor ugyanazt más szavakkal nem mondja ki. E zért nem találtuk meg azt a formulát annak idején, amit Mécs Imre már akkor is nagyon erőteljesen képviselt, és szerintem az egész törvény szellemét kifejező módosító indítványról van szó. A bűntudat kérdése pedig olyan, kedves képviselőtársaim, hogy akarj uk, nem akarjuk, ez a bűntudat benne van az érintettekben. Benne van az orvosban, és benne van a nőben, aki úgy érzi, hogy az élet, a férfiak, az anyós vagy akárki, az anyagi helyzet őt ebbe kényszeríti. Rossz lelkiismerettel teszi meg, ezért van az úgynev ezett post abortion szindróma, amely egyre több nehézséget okoz a pszichiátereknek. Nekünk tehát beszélnünk kell erről a kérdésről, mert az összes ilyen lelki teher úgy oldható meg, ha a társadalom nyílt vitát lefolytat róla, és nem a szőnyeg alá söpri, ho gy ezek olyan kérdések, amelyekről nem illik beszélni. Társadalmunk egy részében ezek még mindig tabutémák, és egy kisvárosi környezetben például nem lehet erről beszélni, mert rögtön személyesítik, hogy azért beszél róla, mert neki volt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), vagy mert nem volt. Köszönöm, elnök úr. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Normál felszólalásra megadom a szót Kökény Mihály képviselő úrnak, MSZP. DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Orsz ággyűlés! Valóban nehéz egy ilyen szerteágazó kérdésről a részletes vita szabályai szerint beszélni, de én most mindjárt, mielőtt az elnök úr megint szól, az ajánlás 4. pontjához szeretnék még néhány megjegyzést tenni, annak ellenére, hogy az ebben foglalt javaslataink már szóba kerültek.
