Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 25 (144. szám) - Az ülésnap megnyitása - A mezőgazdasági termelők beszállítói biztonságát garantáló rendszer létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP):
3150 szó - de nem pejoratív értelemben képzelem ezt a kifejezést , élelmiszerelőállítóról, azt pedig tudás- és ismerethiánya miatt azonnal tedd tönkre. El kell mondani, hogy hosszú távon már nem lesz kit tönkretenni, mert ak i egyszer megégeti a száját, az még egyszer nem fog bele ebbe az óriási nagy kockázatvállalásba, hogy az egzisztenciáját, a családja megélhetését veszélyeztesse. Éppen ezért nagyon örömteli volt a számomra, amikor a parlament mezőgazdasági bizottsága tárgy alta ezt a kérdést. Ki kell mondani, hogy nagyon kevésszer adatik meg egy témakörben, hogy egységes álláspont születik úgy a kormánypárt, mint az ellenzék részéről, a függetlenek részéről egységesen, hogy odaállunk e mellé az ügy mellé. Nagyonnagyon köszö nöm a konstruktivitást, és azt is, hogy látszik az összefogási erő. Nagyon elgondolkodom azon, amikor a mezőgazdasághoz nem értő személyek csak számháborúként emlegetik a mezőgazdaság szerepét, az agrárszerepet a társadalmi életben. Ami kor elhangzik, hogy a GDP 5,8 százaléka - ezt úgy is kellene kezelni! És egyenrangúnak vesszük a turisztikával, egyebekkel. Kérem, ez nem így van, mert tegnap az Akadémián is elhangzott, hogy a GDPben való vállalás az agrárbiznisszel együtt több mint 20 s zázalék. Az is igaz, hogy nagyon nagy réteget érint, a vidéket, amely vidék lakói tiszteletre méltóak, hiszen sokkal rosszabb körülmények között nevelik a családjukat, folytatják az életvitelüket, mint - nem sértésként mondom - Budapest lakói. Hiszen vidék i lakostársaim szombatvasárnapja nem azzal történik, hogy a kutyát sétáltatják az utcán, hanem azzal, hogy hogyan tudnak a családjuknak valami fizetéskiegészítést szerezni, régen a háztáji földek kapálásával, most pedig pluszmunka vállalásával. Ez a társa dalmi réteg, kérem szépen, kifáradt. Annyira kifáradt, hogy ez a pálya nem vonzó a fiataloknak. Több agráregyetemen, felsőfokú intézményben jártas vagyok: nem vonzó ez a pálya kicsit sem, ugyanis a fiatalok sem látják azt, hogy itt valamilyen csodálatos do lgot lehetne elérni. Azt látják, hogy ha tehenészet van, a tehenet meg kell fejni reggel és este, pontos időben, nem lehet beteget jelenteni, és nem lehet hadoválni, hogy most nem adok enni, mert nincsen pénzem. Az időt tényleg nem rabolva (Az elnök a csen gő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) , be is fejezem mindjárt. Nagyonnagyon kérem képviselőtársaimat, hogy ezt az ügyet támogassa mindenki. Ez nem az agrárlobbi érdeke, ez társadalmi érdek, hiszen élelmiszerekről van szó. Köszönöm, hogy türelm ük volt meghallgatni. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Jauernik István képviselő úr kért kétperces hozzászólási lehetőséget, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó. JAUERNIK ISTVÁN (MSZP) : Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A Csatári képviselő úr által elmondottakkal jórészt egyetértek, nagyon érzékletesen ismertette a helyzetet. Hogy mégis szót kértem, az egyetlen okkal magyarázható: Csatári képviselő úr a bevezetőjében azt mondta , hogy nem lehet teljes biztonságot garantáló rendszert létrehozni. Úgy gondolom, ez így nem egészen pontos. Azt elfogadom, hogy mindenki számára teljes garanciát biztosító rendszert nem lehet létrehozni, de meggyőződésem, hogy olyan rendszert létre lehet hozni, amely a kistermelők részére valóban teljes garanciát biztosít. (9.50) Nagyon fontosnak tartom, hogy vegyük szét ezt a dolgot, mert nem mindegy, hogy egy nagytermelőnek adunke garanciát, teljes garanciát, vagy pedig tényleg a kistermelőknek, akik t eljes kiszolgáltatottságban vannak, nem úgy, mint egy nagy cég, amelynek vannak jól felkészült jogászai és tudják a helyzetet elemezni, vissza tudják ellenőrizni, hogy milyen helyzetben van a felvásárló.
