Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 25 (144. szám) - Az ülésnap megnyitása - A mezőgazdasági termelők beszállítói biztonságát garantáló rendszer létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
3151 Tehát azon kistermelőknek, akiknek esetleg a teljes vagyonuk odavész, meggyőződésem, hogy olyan garanciarendszert kell létrehozni, amely számukra egy bizonyos összeghatárig teljes garanciát biztosít. Úgy gondolom, hogy amikor ezekről a kérdésekről beszélünk, akkor ez fontos, és nagyon fontos lenne, hogy a k ormány ebbe az irányba dolgozza ki ezt a rendszert, a törvénymódosítást ilyen módon készítse elő, mert szét kell választani ezt a két kört, a két termelői kategóriát. Köszönöm szépen. Erre szerettem volna fölhívni a figyelmet. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Kö szönöm szépen. Hozzászólásra következik Kis Zoltán képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából; őt követi majd Font Sándor képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum frakciójából. A képviselő urat illeti a szó. DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ) : Kö szönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Szeretve tisztelt üres kormányzati Bársonyszékek! (Derültség. - Bauer Tamás tapsol.) Nem kívánok fölmenni a pulpitusra, mert onnan eléggé szemléletesen lehetne látni azt a lehangoló képet, ami e bben az Országgyűlésben van, nevezetesen, hogy a kormányt egyáltalán nem érdekli, mi történik itt, mivel foglalkoznak a képviselők, és még a formáját sem adja meg annak, hogy a parlament a magyar alkotmány szerinti ellenőrzési jogkörét a kormánnyal szemben , illetve utasítási jogkörét - amelyet pontosan ez az országgyűlési határozattervezet céloz meg - gyakorolhatná. Megérkezett az FVM parlamenti titkársága Trombitás Zoltán vezetésével - egyórás tárgyalás után. Ez már azért valami, hogy a szakapparátus észre vette, hogy valamiféle olyan napirendről van szó, ami esetleg később számukra is munkát adhat, de a kormánynak egyetlen államtitkára vagy minisztere sem ér most rá, hisz nagyon fontos országépítő munkát folytatnak. Miről szól ez az országgyűlési határozat? Már csak azok kedvéért, akik esetleg a rádión keresztül figyelik az adást, és nem tudják, hogy miről beszélünk, fölolvasnám, mert összesen egy bővített mondat. "Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy tekintse át a mezőgazdasági termelőket megillető tart ozások megtérítését garantáló rendszer létrehozásának és működtetésének lehetőségét, valamint az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény módosításának lehetőségét oly módon, hogy az a kölcsönös kockázatvállalás mellett biztosítsa a termelői, b eszállítói biztonságot, a felvásárlók és a kereskedők piaci tevékenységének rendszerét a terméktanácsok szabályozásán keresztül." Ennyi ez a határozat - és nem több , amely arra tesz kísérletet, hogy az utóbbi időkben elharapódzott termelői kiszolgáltatot tságot valamelyest próbálja meg a kormány úgy kezelni, hogy ennek jogi garanciái is legyenek. Ne csak szólamokban, szlogenekben és "életünket, vérünket a magyar parasztságért" című zászló alatti rohangálással kezdjünk itt fenyegetőzni, hogy éppen milyen cé gek menedzsmentjét fogja majd az adott ügyben az illetékes miniszter felelősségre vonatni, mert nem fizette ki a kistermelőket, a beszállítókat megillető tartozások százmillióit. A cégek nevét nem kívánom itt felsorolni, ugyanis példálózó jellegű lenne. Va nnak cégek, amelyek kimaradnak ebből a felsorolásból, ha azok szívünkhöz közelebb állnak, és vannak olyan cégek, amelyek nem maradnak ki - mert nem tartoznak a klientúrához. Nos, jó lenne, ha egyenlő mércével mérnénk. Két utat járhatunk. Az egyik: olyan tö rvényeket hozunk és olyan határozatokat gyártunk, amelyek a termelői biztonságot abba az irányba próbálják meg rendezni, amit ez az országgyűlési határozat is megcéloz, nevezetesen, hogy az Országgyűlés a kormány előterjesztése alapján próbáljon meg törvén yeket módosítani - Csatári képviselő úr utalt már rá; neki van egy előterjesztése a csődtörvény vonatkozásában, ami a kistermelőket előrébb sorolná. Ebben a pillanatban viszont meg fog szűnni a hitelezés rendszere, mert senki, egyetlen bank sem lesz hajlan dó pénzügyi hátteret biztosítani, ha az ő követelésüket megelőzően kerülnek be a kistermelők. Tehát ez egy nehéz ügy. Nehéz ügy!
