Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
3130 az előző év hasonló időszakához viszonyítva, így a nyugdíjasok - a költségvetési intézmények dolgozóihoz hasonlóan - reálértékc sökkenést szenvedtek el. Az egy főre jutó nyugdíj összege hazánkban körülbelül 30 ezer forint. Ez 1999ben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó havi átlagkeresetének 59 százaléka volt, ugyanakkor 1995ben az akkori átlagkeresetnek az akkori átlagny ugdíj 62 százaléka volt. Tehát nő az olló a bérek és a nyugdíjak között a nyugdíjak rovására. Az Európai Unió országaiban nincs ilyen negatív tendencia. Hazánkban a havi átlagnyugdíj az Unió átlagának csak 35 százalékát teszi ki. (18.30) A kormány ígéretet tett arra, hogy amennyiben az infláció és a bérek növekedése a tervezettet meghaladja, akkor novemberben emelik a nyugdíjakat is. Az egyértelmű, hogy novemberig nem érdemes várni, mert már júliusban kevés hibával megállapítható az évi infláció és béremelk edés mértéke. Az árváltozások nem azonos hatással vannak a társadalom különböző rétegeire, mert a jövedelem nagysága, a fogyasztói szokások és fogyasztói szerkezetek nagyon eltérőek a különböző rétegeknél. Az közismert, hogy a nyugdíjasok jelentős része al apvető élelmiszerekre, lakásfenntartásra és gyógyszerre költi a nyugdíját. 1999ben 33 százalékkal nőtt a gyógyszerek és gyógyáruk ára, 17 százalékkal az elektromosenergia, csatorna- és vízdíj, 20 százalékkal a tévéelőfizetés és 27 százalékkal telefondíj. Az árnövekedés 2000ben is tovább tart, ha nem is ilyen mértékben. Aggasztó az az árrobbanás, ami a benzin árában hétről hétre bekövetkezik. Ez a szállítási költségeket, ezáltal az alapvető élelmiszerek árát is tovább növelheti. Az is igen kedvezőtlenül é rinti a nyugdíjasokat, hogy a földgáz árát a közeljövőben minden bizonnyal 10 százaléknál jobban emelik. Ha azt akarjuk, hogy a nyugdíjak reálértéke növekedjen, akkor ne az átlagos áremelkedést, hanem a nyugdíjasok fogyasztási kosarát, az alapvető élelmisz ereket, a lakásfenntartási költségeket és a gyógyszereket, a gyógyárukat, vagyis a fent említett árváltozásokat vegyük figyelembe. Tudom, hogy ez gondot okozhat, de a KSHadatok erre lehetőséget adnak. Az egyértelmű, hogy ezen áruk, szolgáltatások árszintn övekedése 2000ben nagyobb lesz, mint 10 százalék. A nyugdíjasok számára igen fontos a biztonság is. Ezért évekre előre meg kell határozni, hogy a svájci indexálás vagy az előző évi nettó bérek, vagy csak a várható infláció legyen a nyugdíj kiszámításának alapja. Az természetes, hogy hazánkban az egyre gyarapodó gazdaságban a nettó bérnövekedés jobb lehetőséget kínál a nyugdíjasok reálnyugdíjának a növelésére. Most már jóval nagyobb a takarónk, mint a '90es évek közepén volt, így tovább lehet nyújtózkodni a nyugdíjak esetében is. Miniszterelnök úr a bővülés évtizedéről szólt. Jusson ebből a nyugdíjasoknak is! Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében megadom a szót Varga Mihály pénzügyminiszté riumi politikai államtitkár úrnak. Államtitkár úr! VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön hozzászólásában az ez évi nyugdíjak reálértékének alakulásával kapcsolatban kért részb en tájékoztatást, részben pedig tett néhány állítást. Erre szeretnék néhány szóban válaszolni. Elöljáróban szeretném önt tájékoztatni arról, hogy - mint a korábbi esztendőkben is, így az idei esztendőben is - a nyugdíjak mértékének változásáról törvény ren delkezik, és a nyugdíjemelés hatályos törvényi rendelkezéseit a kormány eddig betartotta és be is kívánja tartani. A hatályos törvényi szabályozás - azt is hozzá kell tennem, hogy amit még az előző ciklus parlamentje fogadott el, az előző kormány beterjesz tésére - azt tartalmazza, hogy a 2000. január 1je
