Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3131 előtt meghatározott nyugellátást, baleseti nyugellátást 2000. január hónapban a 2000. évre tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkeresetnövekedés 30 és 70 százalékos arányban súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni. Mit jelent ez, tisztelt képviselő úr? Ez azt jelenti, hogy az ez évre tervezett fogyasztói árnövekedés 6,3 százalék, a nettó átlagkeresetnövekedés pedig 8,7 százalék. E szabály alapján került sor a nyu gdíjak ez év januári 8 százalékos - tehát nem 8,25 százalékos, ami egyébként a közszféra béremelésének az évi átlagos mértéke volt - emelésére. Ez 2,5 millió nyugdíjast érintett, és a Nyugdíjbiztosítási Alap számára 89 milliárd forint többletkiadást jelen tett. Tájékoztatásul jegyzem csak meg, hogy 1 százalék nyugdíjemelés 1011 milliárd forintos többletkiadást jelent. A már hivatkozott törvényi rendelkezés azt is előírja, hogy amennyiben az árnövekedés és a nettó átlagkeresetnövekedés várható mértéke lega lább 1 százalékponttal meghaladja a tervezett mértéket, akkor november hónapban január 1jéig visszamenőleges hatállyal kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Azt gondolom, ez korrektül rendezi azt a kérdést, hogy ha magasabb lesz az infláció egy ado tt esztendőben, mint amivel korábban, a tervezés időszakában a nyugdíjemelés számolásra került, akkor mit kell tenni. Amennyiben az eltérés nem haladja meg az említett mértéket, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiu talni. Az esetben, ha további nyugdíjemelés válik szükségessé, természetesen a kormány a törvényi előírásoknak megfelelően fog eljárni. Ez azonban, amint az az előbbiekben elmondottakból következik, jelenleg még nem aktuális. Két dolgot szeretnék még ehhez hozzátenni, tisztelt képviselő úr, tisztelt Ház. Az egyik az a sokszor hangoztatott és igen sokszor fölmerülő érvelés, miszerint a nyugdíjasok fogyasztói kosara eltér az átlagos magyar család fogyasztói kosarától és szokásaitól, meg kell mondanom: ez nem igaz. A KSH már ma is végez ilyen számítást, külön az inaktívakra végez egy fogyasztói áremelkedési mérték számítást. Az inaktívak nagyjából lefedik ezt a nyugdíjas kört - gyakorlatilag nincs eltérés az átlagos magyar család fogyasztói kosarától. Ezt, amen nyiben kívánja, képviselő úr, prezentálni tudom. Látom, Bauer képviselő úr a fejét ingatja - neki is át fogom adni ezt a számítást. (Mécs Imre: Nekem is!) Gyakorlatilag azt lehet megállapítani, hogy 0,1 százalékos eltérés volt '9798ban a nyugdíjasok javá ra, és most talán 0,1 százalékos különbség van az ő rovásukra. A másik, amit szeretnék elmondani, hogy ez a kormány, a polgári kormány azt ígérte, hogy amit a HornKunczekormány elvett a nyugdíjasoktól, ezt ő ebben a ciklusban vissza fogja adni. Azt gondo lom, hogy sokat tettünk ennek érdekében. Ha megnézi tisztelt képviselő úr, akkor az elmúlt években a nyugdíjasok reálnyugdíjnövekedést kaptak. A nyugdíjak reálértéke 1999ben 3,8 százalékkal növekedett, 2000ben pedig várhatóan 1,6 százalékkal fog emelked ni. Elhoztam azt a számítást, amely az előző évekre tartalmaz szintén reálnyugdíjváltozást. Ezekből sajnos ennek az ellenkezőjét lehet megállapítani. Valójában '91 és '98 között a nyugdíjasok igen komoly veszteséget szenvedtek el, igen komoly hátrány érte őket, ennek a kormánynak tehát meg kell próbálnia ezekből a sérelmekből lehetőleg minél többet orvosolni, és visszaadni azt, amit az előző kormány elvett. Terveink szerint 2001ben ez a tendencia folytatódni fog, tehát a nyugdíjasok a '98 és 2002 közötti esztendőknek mindenképpen a nyertesei lesznek. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bauer Tamás képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége k épviselőcsoportjából: "Hiszik is vagy csak mondják? V." címmel. Öné a szó, képviselő úr, ötperces időtartamban. BAUER TAMÁS (SZDSZ) :
