Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - A számvitelről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MOLNÁR LÁSZLÓ (FKGP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP):
3125 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Molnár László képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Képviselő úr! MOLNÁR LÁSZLÓ (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Én nem szeretnék Tállai képviselőtársammal további vitába bonyolódni, mert két kormánypárti képviselő ne vitatkozzon feleslegesen, hanem inkább egy olyan dologra szeretnék még kitérni, amit sajnos az idő rövidsége m iatt nem tudtam érinteni. Ez a törvényben megtalálható továbbképzéselőírási téma is igen aggályos a számomra. Ki fogja lebonyolítani például - csak kérdezem - a több mint 60 ezer regisztrált továbbképzését? Ki fogja ezt fizetni? A könyvelő? Természetesen a vállalkozók. Ez egy oktatói lobbi érdeke lehet csak, hogy így biztosítsanak maguknak biztos piacot, extra jövedelmet. Ezt ki kellene iktatni a törvénytervezetből. Sajnos, ezen oktatói lobbi előrenyomulását más törvények előkészítésénél is észlelni lehet. Szembetűnő például a járművezetőkkel szembeni előéleti pontrendszernek a rehabilitációja. Szeretnék még kérdezni valamit, illetve a kérdést magamnak teszem fel: a külföldi számlákon kinek kell rögzíteni és milyen formában a magyar fordításokat? Aggályosna k találom a 167. §ban előírtakat is. Hogyan fognak majd a könyvelők kontírozni, ha automatikus könyvelési tételekkel kívánnak dolgozni, segítségül híva a technika vívmányait? Erre vonatkozóan ki kellene mondania a törvénynek, hogy az eredeti bizonylat ele ktronikusan rögzített formájára is vonatkoznak a számviteli bizonylat előírásai. (18.10) Nem értjük, milyen információs tartalma van a bizonylatokon a könyvelés időpontjának. Ezen túlmenően nem világos, hogy mit értenek időponton: csak a napot, vagy az órá t, percet is? Ezt az előírást is törölni szükséges vagy talán pontosítani. Nevetséges, de utólag az adóhivatal ilyen és ehhez hasonló dolgokért (Az elnök csengetéssel figyelmeztet az idő leteltére.) súlyos büntetéseket alkalmaz a vállalkozókkal szemben. Kö szönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Sajnos, további toleranciát nem fogok tudni tanúsítani, képviselő úr, mert ebben az esetben esetlegesen további fellazuláshoz vezetne az ülésvezetés. Megadom a szót Kertész István kép viselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság Országgyűlése által 1991ben el fogadott, a számvitelről szóló XVIII. törvény új fejezetet nyitott a számviteli szabályozás terén azáltal, hogy önálló törvényt alkotott e fontos témakörben. Az akkor elkészült számviteli törvény nemzetközi összehasonlításban is megállta a helyét, jól szab ályozta a gazdálkodással kapcsolatos legfontosabb gazdasági eseményeket, a bizonylatolástól a közzétételig. A törvény kerettörvény jelleggel bírt, azaz helyesen a részleteket a vállalkozásokra bízta az önállóan elkészítendő számviteli politika keretében. A fejlett piacgazdaságokban általános gyakorlat a számviteli szabályozás terén, hogy törvényi szinten keretszabályozást alkalmaznak, és a részletes szabályokat számviteli sztenderdekbe foglalják. Ezek a sokat emlegetett sztenderdek azt jelentik, hogy a szám viteli munkában közismerten legjobb szakemberek folyamatos munkával dolgozzák fel a számvitel aktuális ügyeit, és az érdeklődő szakemberek számára, könyvelők, könyvvizsgálók számára folyamatos információval elősegítik azt, hogy azonos gazdasági eseményeket az ország bármely pontján azonos módon könyveljenek el.
