Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - A számvitelről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TARDOS MÁRTON (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MOLNÁR LÁSZLÓ (FKGP):
3122 bevonták az előkészítésbe. A T/2517. számú, a számvitelről szóló törvényjavaslat legalább olyan sokkoló hatást vált ki a mikro, kis- és középvállalkozók körében - de ide sorolhatnám a nagyvállalkozókat is , mint a minimálbér 25 500 forintról 40 ezer forintra való felemelése. Mi állampolgárok 40 év en keresztül megszoktuk az átgondolatlan intézkedések sokaságát, az idő rövidsége miatt tömörítve a nem okosságot. De legalább ne indokolnák az intézkedést, a tömörített megfogalmazást úgy, hogy azért van erre szükség, mert az EU előírja, és a belpiaci ker esletet akarjuk segíteni. Ha valóban segíteni akarjuk a belpiaci keresletet, ha valóban a legszegényebbeket akarjuk segíteni, akkor először a jelenleg 16 600 forintos minimálnyugdíjat kellene megemelni. Igen, de az a minimálnyugdíjemelés nem jár plusz áll ami bevételekkel. Tisztelt pénzügyi Kormányzat! Bejelentem: felnőttként kell kezelni a magyar vállalkozókat, ha erre önök még nem is jöttek rá! Hisz a jelenlegi kormány a hatalomra jutást a magyar polgárok derékhadát képező vállalkozóknak köszönheti. Ezzel a rövid bevezetővel csupán azt akartam érzékeltetni, hogy a számviteli törvény ezen előterjesztésével egyesek az apparátusból megint válaszút elé állítják a polgárokat. A számviteli törvény hatásaival a gyakorlatban nap mint nap találkozom mint vállalkozó , ezért a törvényjavaslatot is ennek szellemében tekintem át. A saját gondolataim alátámasztása érdekében megkérdeztem valódi, hiteles, elhivatott szakemberekből álló szervezetek véleményét. Megkerestem a Magyar Adófizetők Szövetségét és a Magyar Adótanács adók Országos Egyesületét. Ők is megerősítettek abban a véleményben, hogy a törvénymódosítás szükségessé vált. De nem értünk egyet a számviteli törvény jelenlegi újraalkotásával. Ez a szándék nem jó a vállalkozóknak, és nem jó a számvitellel foglalkozóknak sem. Ez az előterjesztés nem tükröz széles körű szakmai konszenzust, mivel a számvitel szakmai képviselőivel széles körben meg sem lett vitatva. A tervezet több ponton ellentmond a már bevezetett és a bevezetés alatt álló könyvelési és könyvvizsgálati szt enderdeknek. Korrekcióra szorul különösen a magyar mikro, kis- és középvállalkozások védelmében. Ha lehet, javasolom a tervezetet ideiglenesen visszavonni, majd a szakmai szövetségekkel, a vállalkozókat képviselői érdekvédelmi szervezetekkel történő megvi tatás után módosítva, átdolgozva, a magyar vállalkozók érdekeit és gyakorlatát figyelembe véve ismét a parlament elé lehet a törvényt hozni. A tárgyilagosság és a tisztesség megköveteli, hogy foglalkozzam az előterjesztés néhány pozitív megközelítésével is . A nemzetgazdaság számviteli rendjét 1992. január 1je óta szabályozza a számviteli törvény, amit azóta legalább évente egyegy alkalommal karbantartott a törvényalkotó. A kiigazítások minden évben megfelelőek voltak, a vállalkozók elfogadták, megtanulták a törvény előírásait, a számviteli fegyelem folyamatosan javult. A mind több beillesztés, hozzátétel és elvonás miatt, valamint a nemzetközi számviteli előírások összefüggésében szükségessé vált a törvény átdolgozása. Az átstrukturálásnak az olvashatóságo t, a megértést, a törvény jobb kezelését is segíteni kell. A jelenleg kettős könyvvitelt vezető vállalkozások számára az éves beszámolóval kapcsolatos előterjesztés, a törvény nagy részét kitevő számvitel, mérlegkészítés, értékelési rész összhangban van a nemzetközi sztenderdekkel, jól szerkesztett, pontos információkat nyújt. (18.00) Látható, hogy a törvény előterjesztője a folyamatosan felvetődött gyakorlati problémákat a javaslatban feldolgozta, és a kezelésre jó útmutatásokat adott. A törvénytervezet sa jnos több helyen aktuáladózási problémákat is kezel, holott ez nem lett volna a feladata. Mi, vállalkozók semmiféleképpen nem értünk egyet a tervezett módosításokkal, különösen annak fényében, hogy az elmúlt évek alatt a keret jellegből egyre inkább a téte les könyvelési előírások felé tolódott el a törvény. Ez a megoldás semmivel sem támasztja alá a
