Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MAYER BERTALAN (MSZP):
3109 ne kapjon segélyt. A törvény ezt nem teszi lehetővé. Én a magam részéről nem is tartanám indokoltnak, mert nagyon szegény idős ember élhet egy viszonylag értékes ingatlanban, d e attól még ugyanolyan szegény marad. Azt pedig kis elégtétellel hallgattam, hogy Balczó Zoltán tudott egy olyan adatvédelmi biztosi ajánlást idézni, amellyel ő és a pártja is egyetért. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Az együttes általános vitát lezárom. A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr . Wekler Ferenc) : Soron következik a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása . Az előterjesztést T/2495. számon, a bizottságok ajánlás ait pedig T/2495/1., 3., 5. és 7. számokon kapták kézhez. Először megadom a szót Mayer Bertalan képviselő úrnak, aki írásban előre jelezte felszólalási szándékát, a napirendi ajánlás szerint tízperces időkeretben. MAYER BERTALAN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosításáról T/2495. számon benyújtott törvényjavaslat általános vitájában egy, a biztosítási tevékenység speciális területére vonatkozó szabá lyozással, a jelenleg mezőgazdasági szakosított biztosítóegyesületi formában működő civil szerveződésekkel szeretnék foglalkozni. Elöljáróban hadd mondjak néhány szót az előzményekről. A mezőgazdasági szakosított, úgynevezett nonprofit biztosítóegyesületek rendszerének a gondolata még az 1980as évek végén vetődött fel. A mellettük szóló érv többek között az volt, hogy Magyarországon a mezőgazdasági biztosítási rendszer átalakulásakor nem elég a monopolhelyzet megtörése, hanem profit és nonprofit rendszerek egyidejű kiépítésére van szükség. A fejlett európai országokban a parasztság már nyolcvanszáz éve megteremtette az alapjait saját biztonságának, általában önálló nonprofit szerveződés formájában. Nemzetközi vizsgálatok szerint a biztosítási munka megítél ése a világon meglehetősen negatív. A vidéki Magyarországon különösen így van ez, mivel például a mezőgazdasági biztosítás hosszú évtizedeken keresztül az elvonások és támogatások rendszerének szerves része volt. A mezőgazdaságban a károkat három fő szempo ntból csoportosíthatjuk: a biztosítható, a nehezen biztosítható és a nem biztosítható károkra. Főleg a nehezen biztosítható károkra jöttek létre az úgynevezett nonprofit biztosítóegyesületek, amelyeket az 1995. évi XCVI. számú, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvény szakosított biztosítóegyleteknek nevez el. Ezek olyan biztosítóegyesületek, amelyeket önkéntesen hoztak létre, kölcsönösségi alapon működő szervezetek, kizárólag tagjaik részére, nyereségérdekeltség nélkül, tagsági hozzájárulás ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén előre meghatározott szolgáltatást nyújtanak. Egyesületet természetes személyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező s zervezetei hozhatnak létre és működtethetnek. A jelenlegi
