Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Az adatvédelmi biztos beszámolója, 1999, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÓTH ANDRÁS - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ adatvédelmi biztos:
3108 semmilyen értelemben bíró eljárását nem kritizáltam, akkor sem, amikor egy nem ennyire megszorító törvényértelmezéssel megtehettem volna. Az pedig, hogy a jogkörömet a munkatársamra valaha is átruháztam volna - ez a vád rendszeresen elhangzik vele m szemben , soha nem tettem meg. Minden, az adatvédelmi biztos jogi álláspontját tükröző állásfoglalás az adatvédelmi biztos saját kezű aláírásával, nem névbélyegzővel odatett aláírással, hanem saját kezű aláírásával történik. A munkatársaim kizárólag oly an levelet írnak alá, amelyben értesítjük az indítványozót arról, hogy megkaptuk a panaszát, illetőleg valamilyen ügyben a bepanaszolt intézményt valamiről értesíti az adatvédelmi biztos hivatala. Egyébként - hogy mondjam - ennél sokkal lazább a közigazgat ási szerveknél a hatáskör értelmezése; soha nem ruháztam át a hatáskörömet egyetlen munkatársamra sem. Végül Fenyvessy Zoltán képviselő úr észrevételeire szeretnék nagyon röviden válaszolni. Nyilvánvaló - és ezt világosan lehetett érezni a képviselő úr hoz zászólásából , hogy valóban van, ha úgy tetszik, egy jogfilozófiai különbség a képviselő úr álláspontja és az én álláspontom között. Ezért az ő álláspontját messzemenően tisztelve, tudomásul veszem, hogy nem tudja sem ő, sem a pártja elfogadni az adatvéde lmi biztos éves jelentését, hogy tudniillik az én álláspontom valóban az - és hadd igazoljam vissza az ön bírálatát , hogy az egyéni jogokkal szemben a közösségi jogoknak nincs olyan értelemben elsőbbsége, hogy az negligálhatná a személyes jogokat. Tehát amikor ön azt mondja, hogy a közösség joga előbbre való az individuum jogánál, akkor valóban egy jogfilozófiai nézeteltérés van köztünk, és ezt leszögezni szerintem teljesen becsületes és helyes dolog. Eltérő az álláspontunk. A konkrét megjegyzések nem min degyike ilyen igazságos. A képviselő úr néha egy ilyen természetjogias álláspontot képvisel, vagyis a pozitív joggal szemben az igazságosságra helyezné a hangsúlyt. Ilyen volt az, hogy a bűntettesi nyilvántartásból - bocsánat, nem volt egészen pontos az az idézet - én kifogásoltam az adatszolgáltatást - mondja ő. Valójában az történt, az olvasható azon az oldalon, amit megjelölt a képviselő úr, azt kifogásoltam, hogy nem lehetett utólag rekonstruálni, hogy a jogosultak közül, tehát a rendőrhatóság hozzáféré sre jogosult személyei közül ki kért le adatot a bűntettesi nyilvántartásból. Tehát ez egyszerűen a naplózás hiányossága volt. Az, hogy jogszerű vagy jogellenes volte a hozzányúlás a bűntettesi nyilvántartáshoz, ez csak akkor deríthető fel, ha tudjuk, hog y ki kért onnan adatot, és ezt nem lehetett megállapítani. Tehát nem a hozzáférés tényét kifogásoltam. A másik kérdés: a drogfogyasztók és a mentők esetében korrekt módon idézte a képviselő úr az én ajánlásomat. Valóban az az álláspontom, hogy ha a mentők mint a rendőrség ügynökei vagy bűnüldöző szerv lép fel, akkor lehetetlenné válik a drogbetegek gyógyítása, hiszen félni fognak a mentősöktől, és fiatal emberek indokolatlanul halnak meg, hiszen nem az a dolga sem a tanárnak, sem pedig az orvosnak és az egé szségügyi ellátást végző egyéb személynek, mint amilyen a mentőstiszt, hogy a bűnt üldözze - neki gyógyítania kell. (16.50) A büntetésvégrehajtással kapcsolatban: egyszerűen arról van szó, hogy az igazságérzettel szemben a pozitív jogot kell alkalmazni, é s ebben a tekintetben ott jogellenes volt az adat továbbítása. Szó esett az iszlámábádi nagykövetség adatkéréséről. Amíg a Magyar Köztársaság nem csatlakozik a schengeni egyezményhez, addig a schengeni egyezmény által előírt adatokat nem továbbíthatja, mer t nincs meg hozzá a jogalapja, függetlenül attól, hogy indokolt lenne - szerintem is indokolt lenne. Úgy interpretálom az ön hozzászólását, hogy itt a természetjogiassal szemben én egy pozitív jogi álláspontot képviseltem. Az önkormányzatok szociális segél yezésénél ugyanaz a helyzet: megmondja a törvény, hogy milyen adatot jogosult az önkormányzat kezelni, és egyebeket nem. Például nem kérhet vagyonnyilatkozatot. Lehetne a vagyonnyilatkozat mellett érvelni, sok önkormányzat próbálkozik is azzal, hogy vagyon nyilatkozatot kell kérni ahhoz, hogy valakit segélyezzenek, hogy vagyonos ember
