Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Az adatvédelmi biztos beszámolója, 1999, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
3096 zárható lemezszekrényben tárolják, és a rendőrség csak nagyon régen foglalt le onnan vényeket, még az adatvédelmi törvény hatálybalépése előtt. Az ilyen jellegű gyakorlat kialakítását káros nak tartjuk. Mivel a drogfogyasztás tendenciája Magyarországon sajnos növekedő, a hatékony nyomozati munkához ezért szükséges, hogy a drogfogyasztóktól kiindulva felderítésre kerülhessenek a kábítószerforgalmazás hierarchikus szintjei. Ezen a területen a MIÉP képviselőcsoportja az adatáramlás biztosítását, értékelését és elemzését javasolja, nem pedig annak meggátlását. Nem csupán a rendőrség az a szerv, amelyet a tudnivalóktól elzárni javasol a beszámolójában az adatvédelmi biztos úr. Magyarország Iszlámá bádi nagykövete Külügyminisztériumunknak jelezte, hogy a schengeni szerződéssel érintett országok külképviseletei felajánlották neki a vízumot csalással vagy megtévesztéssel megszerző személyek adatainak kölcsönös kicserélését - lásd a 153. oldalt. Ez hasz nos információcsere lett volna, mivel ebből a térségből - India, Pakisztán, Bengália és így tovább - számos bevándorlási törekvést regisztráltak idegenrendészeti hatóságaink Európa és hazánk irányába. Sok, ebből a régióból származó embertársunk tartózkodik jelenleg is - hívatlan vendégként - idegenrendészeti szálláshelyeinken. Sajnos az adatvédelmi biztos úr adatvédelmi jogi aggályokra hivatkozva eltanácsolta külképviseletünket az információcserétől. Ennek ellenére a MIÉP képviselőcsoportja az ilyen jellegű információcseréket hasznosnak és jogi szempontból megindokolhatónak tartja. És érthetetlennek találjuk, hogy ami a schengeni országok szerint jó, ott alkalmazható, az az adatvédelmi biztos úr szerint nekünk miért nem megfelelő. (Az elnöki széket dr. Wekle r Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A büntetésvégrehajtás sem kerülte el a biztos úr tevékenységét. Ezen a területen a Baranya megyei büntetésvégrehajtási intézetnél folytatott tájékozódást az adatkezelésről. Kifogásolta, hogy a bvintézet s zámítógépes nyilvántartásában regisztrálják a fogva tartottak által megnevezett kapcsolattartókat, ezek nevére, lakcímére, rokonsági fokára, valamint a velük folytatott levelezési, látogatási és csomagküldési eseményekre tekintettel is. Ezt - az adatvédelm i biztos úrral szemben - én szükségesnek és életszerűnek tartom. Számos bűncselekmény elkövetését lehet ezzel a módszerrel megelőzni vagy a felderítését megkönnyíteni. Az adatvédelmi biztos úr a szociális ellátásokat igénylők kérelmeinek elbírálását is meg nehezíti. Ezen a területen azt kifogásolja, hogy a különböző szociális ellátási formákat igénylőktől nem csupán jövedelmi, hanem vagyoni nyilatkozatot is kérnek az egyes önkormányzatok. A kialakult gyakorlat panaszokat indukált, hiszen a vagyonos, de jöved elem nélküli, vagy a vagyontalan, de jövedelemmel rendelkező személyek megkülönböztetése kényes és vitatott kérdés a szociális igazgatás gyakorlatában. Ez azonban semmiképpen nem minősíthető adatvédelmi kérdésnek, és nem oldható meg a tények adatvédelmi, j ogi eltitkolásával, mert ez oda vezethet, hogy az önkormányzatok nem tudnak dönteni, vagy nem helyesen fognak dönteni a szociális kérdések elbírálása során. (15.50) Széles azon állami szervek és intézmények köre, amelyek tevékenységére az adatvédelmi bizto s kiterjeszti a látókörét, a jegyzőktől kezdve a meteorológusokon át a határőrökig. Szerintünk általában semmiféle probléma nem oldható meg titkolózással az államigazgatás működésének körében, mivel ezen a területen ügydöntő megoldásokat kell kimódolni. A MIÉP képviselőcsoportja úgy véli, hogy a különböző állami szerveket és intézményeket az együttműködés kényszere kell hogy működtesse, mivel csak egymást kiegészítve és szolgálva tudják hatékonyan ellátni a feladataikat az állami akarat megtestesítéseként. Ezért biztosítani szükséges valamennyi állami szerv és intézmény feladatának ellátáshoz szükséges adatáramlás, egyeztetés és elemzés lehetőségét, enélkül nem jeleníthető meg a feladatát hasznosan betöltő és összehangoltan működő államapparátus. A MIÉP képv iselőcsoportja azt javasolja, hogy valamennyi állami szerv és intézmény között jogilag és célhoz kötötten biztosítva legyen minden olyan információ áramlása, amely elősegíti és megalapozza a helyes irányú döntések meghozatalát, mert szerintünk a közös
