Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Az adatvédelmi biztos beszámolója, 1999, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP):
3090 Az ombudsman nem is kertel, azt mondja, hogy a kormány mint testület nem magánemberek gyülekezete, működésének tartalmi dokumentálása, és nem pusztán döntéseinek közzététele kiemelkedő közjogi és politikai pozíciója miatt el engedhetetlen. Ráadásul a vonatkozó szabály alapján a jelenleg készített úgynevezett összefoglalók eseti mérlegelés nélküli államtitokká minősítésének jelenleg hiányzik a törvényi alapja. Ez is egyfajta kritika, és még az is, hogy makacsok az előterjesztők , hajthatatlanok, és a felkérésnek, hogy tudniillik ezzel a kérdéssel foglalkozzanak, a felkért egyik miniszter sem tett eleget, beleértve az igazságügyminiszter asszonyt is. Az utolsó passzusra vonatkozóan nem tudok már idő hiányában kitérni, ezért csak a végkövetkeztetésemet mondanám el. Az EUmunkabizottság - amint azt többen idézték - szerint Magyarország biztosítja a megfelelő védelmet a személyes adatok körében, az ombudsman pedig egy helyen azt mondja, amit már szintén idéztem: "Kiszolgáltatott embe rektől, szabad individuumként, egynemű polgárok közösségévé válhatunk." Ez egy "ha, akkor" implikáció, és rajtunk van a feladat, hogy ezt az implikációt valóságos tartalommal töltsük meg. Ehhez járul hozzá az ombudsman működése, ezért termé szetesen elfogadásra javasoljuk a jelentést. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra következik TuriKovács Béla képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képvis előcsoportjából; őt követi majd Fodor Gábor képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. (15.20) DR. TURIKOVÁCS BÉLA (FKGP) : Elnök Asszony! Tisztelt Há z! Azzal kell kezdenem, hogy az előző felszólalásomban számos dicsérő szót ejtettem - s ezeket nem kívánnám visszavonni - az Országgyűlés adatvédelmi biztosának jelentésével kapcsolatban. Mégis kénytelen vagyok az egyéb kritikák mellett most elmondani azt a kritikát, amelyet, ha előre tudom és előre hallom a végszóban elmondottakat, amiket az országgyűlési biztos a rá is vonatkozó 1993. évi LIX. törvény 16. § (1) bekezdésével kapcsolatban elmondott, ott mondtam volna el. De tekintettel arra, hogy ez a kriti ka él, és érvényes arra is, ami tárgya a mostani napirendnek, itt is szólnék róla. A vita arról szólt, illetve szól, hogy az ombudsman milyen körben vizsgálódhat, illetve milyen kör határozza meg az ombudsman illetékességét és hatáskörét. "Az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv (továbbiakban együtt hatóság) eljárása, ennek során hozott határozata, intézkedése, illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkot mányos jogaival összefüggésben sérelem érte." Ez lényeges része a dolognak. Nagyon sajnálom, de pozitívan kell megemlítenem, hogy a bankok esetében egyre nagyobb gond ez a fajta meghatározás, mert a magánbankok tekintetében nehéz lesz az eljárás, nehéz les z ezeket hatóságnak tekinteni - de éppen ezért tettem ezt szóvá , az országgyűlési biztos esetében pedig igen nehéz azoknak a magánkézben lévő idősek otthonainak az esetében hatékonyan eljárni, amelyek szintén nem tekinthetők hatóságnak. Amit majd ott viz sgálni fog vagy vizsgálni tud, az az a hatóság, amely hatóság felügyeli azt a szervezetet, amiről szó van, csakhogy az anomáliák rendszerint nem a hatóságnál, hanem valahol az idősek otthonánál következnek be. Tisztelt Ház! Őszintén meg kell mondanom, hogy az adatvédelmi biztos úr beszámolója tekintetében számos olyan kritikai elem van, amit nem tudok elhallgatni. Mindeddig dicsérő szavak hangoztak el, de úgy gondolom, úgy korrekt, úgy teljes az elemzés, ha azok a szavak is elhangzanak, amelyek nem teljes m értékben a dicséret hangján szólnak.
