Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1999. január 1-je és december 31-e közötti tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP):
3081 Tudom, hogy most nem tartozik a napirendhez a mellékletben közölt törvénytervezet, ezért annak részleteibe nem bocsátkozhatunk. De úgy gondolom, h ogy annak mentén a jogbizonytalanság elvének sérelme orvosolható, a jogi szabályozottság hiánya pótolható. A nemzeti és etnikai kisebbségek egyik lényeges kérdése a megfelelő képviseletük. Minden korábbi beszámoló foglalkozik ezzel. A kisebbségek képvisele te összefügg más kérdésekkel is, így a választójoggal, a kisebbségi közösség meghatározásával. Ezt példázza a beszámoló 32. oldalán található eset. Egy kisebbségi önkormányzati képviselő legitimitását kérdőjelezték meg a képviselőtársai, mondván, hogy nem tartozik az önkormányzatot alkotó nemzetiséghez, a közösség tagjai őt nem ismerik, a nyelvüket sem beszélik. Az érintett képviselő azzal védekezett, hogy ő az adott nemzetiséggel azonos származású. A beszámoló következtetésével teljes egészében egyet lehet érteni, tehát indokolt a jogi értelemben vett nemzetiség fogalmát kiegészíteni vagylagos csoportismérvként a származástudat szubjektív kategóriájával, amely lehetővé tenné a többékevésbé már asszimilálódott, de a nemzetiségi, etnikai kötődésüket vállaló személyek, közösségek részére is, hogy a kisebbségi törvényben biztosított jogaikkal élhessenek. Mindezek mellett az Országgyűlés egyik legsúlyosabb adóssága a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletének a megvalósítása. Az alkotmányo s mulasztás megszüntetése közös felelősségünk. Úgy gondolom, nem a jogszabály szakmai előkészítése miatt állt elő ez a helyzet, hiszen már több elképzelés látott napvilágot most és korábban is. Elsősorban a parlamenti pártok politikai konszenzusára, pozití v politikai akaratára lenne szükség ahhoz, hogy a hazánk lakosságának mintegy 10 százalékát kitevő kisebbség az alkotmányban és a törvényben meghatározott jogát gyakorolhassa. A diszkrimináció tilalma kérdéskörrel a beszámoló terjedelmes részben foglalkozi k. Arról Hende államtitkár úr már kifejtette a véleményét, többen is szóltak e témakörben. A diszkrimináció tilalma mint emberi jog, a faji diszkrimináció tilalma, a diszkrimináció elleni küzdelem formái témakörök elemzése, az ezzel kapcsolatos jogalkotási és jogalkalmazási gyakorlat bemutatása a kérdéskör alapvető fontosságát igazolja. A beszámoló rámutat arra is, hogy az Európai Unió nagy érdeklődést tanúsít a megkülönböztetésellenes jogi szabályozásra és a gyakorlat megnyilvánulásaira is egyaránt. A besz ámolóban felhozott esetekből kitűnőleg Magyarországon létezik még a diszkrimináció. Sajnos, évről évre olvashatunk a beszámolókban diszkriminációtilalmi alkotmányos rendelkezésekbe ütköző eseteket, amelyek a rendvédelmi szerveknél fordulnak elő. Megtudhatt uk, hogy az elmúlt évben 31 esetben foglalkozott ilyen jellegű ügyekkel a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosának irodája. A jogalkotás fontos feladata a megkülönböztetés tilalmának jogi definiálása, mert a mostani hatályos jogunk általánosan csak t iltja a diszkriminációt. A fogalom pontos meghatározása során a tilalom megsértésének szankcionálása nélkül nem szerezhető kellő érvény egy alapvető emberi jog védelmének. (14.40) Munkánk során meggyőződhettünk személyesen is arról, hogy mennyire igaz a be számoló azon megállapítása, amely szerint a jogalkalmazásban is több hiányosság található; idézem: "Számtalanszor találkozunk a bürokratikus ügyintézés jelenségével. Ilyenkor általában az anyagi jogszabályok nem sérülnek, közvetlenül diszkrimináció sem val ósul meg, de a nem kellő körültekintéssel, nem elvárható hangnemben történő, a szükséges információt sokszor elhallgató ügyintézés az amúgy is hátrányokban lévőket fokozottabban sújtja." Tisztelt Ház! Az nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési bi ztosának beszámolója - úgy gondolom - valós képet ad tevékenységéről, és ezen keresztül a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről is, amely egy demokráciának, egy jogállamnak sine qua nonja. A beszámoló rámutat mindazon hiányosságokra, amelyek megszünt etése közös feladatunk és felelősségünk. Kérem képviselőtársaimat, hogy a beszámolót fogadják el.
