Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1999. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. GÖNCZÖL KATALIN, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa:
3063 perspektívában mutatták be a munkánkat, és lehetőségeket adnak ahhoz, hogy esetleg új megvilágításban lássunk bizonyos emberi jogokat. Teljesen egyetértek azzal, hogy én az emberi jogok mindenkori értékelésével kapcsolatos n api politikai vitában nem tudok részt venni, hiszen az emberi jogok története politikai harcok története. Ennek egyegy állomása a normatívába foglalt politikai jogként már normatívába foglalt jog, maga a jog. Én ezzel dolgozom. Utána jönnek ezek a politik ai harcok, amelyekből újra lesz normatíva, és amelyről egyegy hatósági eljárással kapcsolatos panasz kapcsán, vagy hivatalból indított eljárás kapcsán tudom megmondani azt - konkrét vizsgálatban , hogy találtame alkotmányos visszásságot, vagy nem, és új ra a politika asztalára teszem a kérdést, vitassák meg az urak, hogy nem kelle változtatni a normatíván ahhoz, hogy én a munkámat másképpen, más módon folytatni tudjam. Nem kibújni akartam a feladat alól, hanem a logikai sorrendet mondtam el. Azt hiszem, ez talán világos volt még a vita ilyen késői pillanataiban is. (Mádai Péter helyét a jegyzői székben Kocsi László foglalja el.) Most haladnék a kronológiában, de nagyon röviden. A kormány képviselőjének, Hende úrnak azt szeretném mondani, hogy nagyon rossz ul éreznénk magunkat, ha a tisztességes eljárás elvét ellenünk fordítanák. Tulajdonképpen minket csak jogerős határozatokkal lehet alapjában véve megkeresni. Ezek közül is kikeressük a sürgős eljárás alá vonható kérdéseket. Tartjuk a határidőket, és '98as , '99es ügy sincs már a hivatalban, csak nagyon kevés, mármint hogy vizsgálat alatt van a többi. Úgy érzem, hogy nekünk erkölcsi alapunk van a tisztességes eljárást figyelembe venni, mert magunk is megpróbálunk tisztességesen eljárni. Az időszerűségről: m inket az időszerűség nem köt, az államigazgatási szerveket igen, merthogy kell valamikor egy jogerő. Mi "rendkívüli" jogorvoslati lehetőség vagyunk, talán így lehetne fogalmazni. Szóvá tette - ez szakmai kérdés , hogy a rendkívüli fogdai halálok, a rendkí vüli lőfegyverhasználat és a lőfegyverhasználat ügyészi jogkörbe utalásával kapcsolatban már voltak országgyűlési viták, bizottsági viták, albizottsági döntés. Tudom. (13.10) Újabb panaszok vizsgálata során azonban a helyzet - és ezt az egész Igazságügyi M inisztériumnak és Belügyminisztériumnak innen üzenem - nem megnyugtató. És azok számára sem megnyugtató, akik vizsgálják a saját beosztottjaiknak az ügyét, ezt higgye el nekem, mert őket is megkérdeztük. Nem jó! Minden országban általában kívülhelyezik a n yomozást ott, ahol az illető gyanúsított beosztotti viszonyban van a nagyon szorosan hierarchikus rendszerben vele működővel; tehát nálunk is így van a katonaságnál. A katonasági öngyilkosságot a katonai ügyész vizsgálja, és az ügyészség vizsgálja. A rendő ri fogdai halált a rendőr felettese vizsgálja az ügyész szoros jelenlétében. De a szoros jelenléttel van a problémánk és a szoros felügyelettel. Úgyhogy én az ajánlást fönntartom, és azt gondolom, hogy vizsgáljuk meg újra albizottságban, kitelik az időnkbő l. Az újabb tapasztalok újabb tanulságot hoztak, én ezt azért ajánlom figyelmébe. Köszönöm, hogy a mozgáskorlátozottakkal kapcsolatban egyetért velünk abban, hogy az összes közhasználatú épületet érti a törvény az alatt, amit mi kerestünk, és akkor ilyen m ódon mi egyet is értünk. Az emberi jogi bizottságban nemcsak a költségvetésünk és a rólunk való gondoskodás vonatkozásában hangzott el egy fontos javaslat, amit Kósáné Kovács Magda itt elmondott, hanem annak érdekében is, hogy a vonatkozó törvényekre tett ajánlásainknál esetleg az emberi jogi bizottság felvállalná a figyelő szerepet arra vonatkozóan, hogy koordináció jöjjön létre a különböző bizottságok között, hogy kinek a kompetenciájába tartozhat egyegy törvényre, törvénymódosításra vonatkozó ajánlásunk , hogy ne csak a kormányra kiosztott feladatoknak érződjön az, amit mi ajánlásként megfogalmaztunk, hanem az Országgyűlés is tekinthesse sajátjának ajánlásaink egy
