Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1999. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3058 Az államtitkár úr vitatkozott az antidiszkriminációs törvénnyel kap csolatos ombudsmani állásponttal, és azt fejtegette, hogy miért nem tartja ezt jogalkotási szempontból indokoltnak. Azt gondolom, hogy ez az álláspontja akkor lenne hiteles, ha a törvényalkotás rengeteg pontján viszont erősödtek volna az emberijogvédő ren delkezések - a tapasztalat azonban ezzel ellentétes. Ha ez a kormány valamit fontosnak tart, akkor legalább egy országgyűlési határozatot hoz arról, hogy milyen törvényeket kell alkotnia; erre számos példa volt az elmúlt két évben. Ilyesmi sem történik az emberi jogok védelmének vonatkozásában, antidiszkriminációs vonatkozásban, ezért meg kell állapítanunk, hogy az emberi jogok helyzete törvényalkotási szinten ebben a két évben gyengült, az ombudsmanok pozíciója ilyen tekintetben nehezedett ebben a két évbe n, és ezt a magunk részéről, szabad demokrata részről nagyon sajnálatosnak, szomorúnak tartjuk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megadom a szót két percre Hargitai János képviselő ú rnak, Fidesz. DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Valamelyik képviselőtársam azzal kezdte a megszólalását, hogy örül annak a konszenzusnak, ami a megszólalások kapcsán a Házban körülbelül megnyilvánul. Azt gondolom, ez az a pont - Bauer képviselő úr megszólalása , amikor erre már muszáj reagálni. Hegyi Gyula képviselő úr azt mondta, hogy esetleg bizonyos polgármesteri hivatalokból, ahol jobboldali politikus van a hivatal vagy az önkormányzat élén, ott a baloldali értékek felvállalása má r olyan hőstett, mint húsz évvel ezelőtt a vallásos értékek felvállalása. Ezt még az ember elengedte a füle mellett (Dr. Hende Csaba: Kis mosollyal!) , és úgy gondolta, hogy Hegyi Gyula újságíróként nyilvánult meg, amikor a pulpitusról szólt. De ez az okfej tés, amit Bauer képviselő úr tett, hogy '90től '98ig volt a jogalkotásnak egy szépen fejlődő folyamata, ami semmi másról nem szólt, mint az emberi jogok mint értékek jogban való elhelyezéséről - és ez egy gazdag, fölfelé ívelő folyamat volt , ezt én úgy fordítom le, hogy nyilvánvalóan egy jogintézmény kiépítése zajlott '90től. Volt mit kiépíteni, és ez lehet hogy zajlott '98ig - az ő felfogása szerint; az én felfogásom szerint ez ma is zajlik. De azt mondani, hogy '98ban ebben törés állt volna be, és ráadásul az ombudsmanok jelentése alapján ezt a következtetést leszűrni, hát ez nagyon furcsa olvasata ezeknek a nagyon színvonalas anyagoknak. Mert azt gondolom, amire Bauer képviselő úr céloz, amikor a büntető törvénykönyvről beszél, korrupciós jelensége k kezeléséről beszél, kábítószerproblémák kezeléséről beszél - és hadd ne folytassam , akkor ez az Országgyűlés semmi mást nem tesz, mint reagál azokra a társadalmi kihívásokra, melyekre reagálnia kell. (12.50) Ezt úgy beállítani, hogy itt egy folyamat m egtört, mert volt két, az emberi jogokat védő országgyűlési ciklus, és most ez a gondolat, ha úgy tetszik, a visszájára fordul... - ez enyhén szólva azért egy nagyon durva csúsztatás. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Megadom a szót H ende Csaba államtitkár úrnak. DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Én is csak két percben Bauer képviselő úr szavaira reagálnék. Én is némi megengedő mosollyal engedtem el a fülem mellett Hegyi Gyula képviselő ú r szavait, azonban Bauer képviselő úr valóban a kormány kétéves jogalkotási tevékenységét tette mérlegre és vont le abból álláspontom szerint hamis konklúziót. Nem szeretnék újólag utalni arra ebben a Házban, már többször megtörtént, hogy vizsgáljuk csak m eg az elmúlt két év jogalkotását az alkotmánybírósági döntések tükrében, és hasonlítsuk össze a '94 és '96 közötti periódus jogalkotási minőségével ebből a szempontból, mert akkor megállapíthatjuk,
