Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1999. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3057 kell megítélni ezeket a panaszokat, és ezek mögött a panaszok mögött mindig érdekösszeütközések állnak, ahol a legtöbb esetben az ütközés mindkét oldalán van valamennyi igazság. Ezen kívül a jog is ad egy k is igazságot rendszerint mindként oldalnak, és az ombudsmannak az a feladata, hogy a hatályos jog alapján megkeresse azt, amit a hatályos jog az adott konfliktusról mond, és nagy bátorság kell ahhoz is, hogy adott esetben a hatósággal szemben képviselje a panaszos érdekét, de nem kisebb emberi bátorság kell ahhoz is, hogy adott esetben elutasítson egy panaszt, még akkor is, ha lélekben érzi a panaszos igazát is, de tudja azt, hogy jogunk alapján neki ezt a panaszt el kell utasítani. Ezt az elfogulatlanságot és korrektséget szeretném külön méltatni ennek a vaskos beszámolónak az elemeiben. Fontos sajátossága minden ombudsmani tevékenységnek, hogy persze jogsérelem mindenkit érhet, de azért a tömeges jogsérelmek mindig a társadalom gyengéinél fordulnak elő. Az ombudsmannak hatásköréből fakadó funkciója az, hogy ő a gyengék, a kirekesztettek, a megvetettek oldalán álljon, és ez különösen fontos egy olyan társadalomban, amikor azokban, akik választott funkciókat viselnek - akiknek legalább négyévenként kampányoln iuk kell, hogy ismét megszerezzék a választók bizalmát , azokban bizony erős a hajlam, hogy elsősorban az erősek szempontjaira, érdekeire figyeljenek, és mellőzzék az erősekkel konfliktusba kerülő gyengék szempontjait. Az ombudsman ebből a szempontból kön nyebb helyzetben van, mert hál' istennek neki nem kell négyévenként kampányolnia - legalábbis nem a választópolgárok millióinál, legfeljebb az országgyűlési képviselők kétharmados többségénél. Ez azonban elvezet egy nagyon fontos kérdéshez: hogy ebből a he lyzetből a politikai tényezőknek olykor olyan benyomásuk keletkezik, hogy ha már van ombudsman, ha már van állampolgári jogok biztosa, akkor csak az ő dolga, hogy odafigyeljen a gyengék, a jogaikban sűrűn sértettek helyzetére, és az ő jogaik mellett is kiá lljon. Nos, nem így van, tisztelt Országgyűlés. Egy demokráciában mindenkinek, aki közjogi szerepet vállal, közjogi pozíciót visel, feladata, hogy a maga funkciójában, legyen köztársasági elnök, miniszterelnök, országgyűlési képviselő, egy kicsit maga is o mbudsman legyen minden héten és minden hónapban. Jó lenne, ha erről nem feledkeznénk meg. Végül még egy dolgot szeretnék általános érvénnyel fölvetni. Az állampolgári jogok biztos asszonya a beszámolójában említette - volt egy fél mondata , hogy erősödött az a jogi környezet, amelyben a tevékenységüket folytatják, és aztán felhozott néhány példát. Nos, igyekeztem figyelni, de ha jól figyeltem, ezek olyan törvények voltak, amelyek 1998 nyara előtt születtek. Gondoljunk csak az egészségügyi törvény módosítás ára, gondoljunk csak a büntetésvégrehajtási törvény módosítására, és így tovább. Hát igen! Elmondhatjuk, hogy 1989től 1998ig - matematikai kifejezéssel - egy monoton erősödést tapasztaltunk a magyar jogrendszerben: a magyar jogrendszer lépésről lépésre erősítette az emberi jogok törvényi védelmét. Ebből a szempontból - tegyük hozzá - a Némethkormány, az Antallkormány és a Hornkormány időszaka összefüggött és folyamatosan épült egymásra. Sajnos azt kell mondanunk, hogy 1998 nyarán ez a monoton folyamat megállt. 1998 nyara óta a magyar jogrendszerben megállt az emberi jogi törvényalkotás. Nem erősödött tovább, sőt számos törvényhozási aktussal gyengült az emberi jogok törvényi védelme az állammal, a hatalommal szemben, és számos olyan törvényhozási aktus történt ebben az Országgyűlésben - gondoljunk az úgynevezett szervezett bűnözéssel összefüggő törvénycsomagra; gondoljunk a büntetésvégrehajtási törvény korábbi módosítására meg arra a módosítására is, amelyik éppen most van napirenden; gondoljunk arra, hogy az Országgyűlés elhalasztotta a büntetőeljárási törvény nagyon fontos rendelkezéseinek hatálybalépését; de gondolhatnánk a közoktatásitörvénymódosítás bizonyos elemeire; már említették a mai vitában a kilakoltatási törvényt, amit éppen tegnap szavazo tt meg az Országgyűlés , szóval azt kell mondanunk, hogy ezt a ciklust, ezt a két évet az jellemzi, hogy gyengül az emberi jogok pozíciója a magyar törvénytárban, és ez nagyon sajnálatos.
