Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1999. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP):
3045 nemtelen eszközeit alkalmazzák egymás ellen néhányan, és ok nélkül feljelentik a konkurenciát. A hatóság az ilyen alaptalan bejelentésekhez nem nyújthat segédeszközt kifogásolható intézkedésekkel. Az ügyben garanciát jelenthet az a biztosi ajánlás, amely szerint a lefoglalás szükségességét egy, a lefoglalást foganatosító szervtől különböző hatóság ellenőrizze. Fontos szóbeli kiegészítés volt a beszámolóhoz az alkotmányügyi bizottsá g ülésén a professzor asszony azon kijelentése, amely szerint a hatóságokkal alapvetően jó az intézményes kapcsolat - ez itt is elhangzott , a politikai jellegű befolyásolásra példa nem merült fel. Tisztelt Országgyűlés! Mind mondottam már, az intézmény m unkáját nagyon fontosnak tartjuk, a biztosok munkáját frakciónk jónak értékeli. A beszámolót elfogadásra javasoljuk. Kérem képviselőtársaimat, hogy a költségvetési vitában a természetes fény jogát biztosítsuk a szervezetek munkatársai részére, hiszen akik sötétben élnek és dolgoznak, másokat se tudnak a fényre segíteni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megadom a szót felszólalásra TuriKovács Béla képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. TURIKOVÁCS BÉLA (FKGP) : Kö szönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlési Biztosok! Az elmúlt év júniusában, amikor az akkori beszámolót meghallgattuk, azzal kezdtem a felszólalásomat, hogy az országgyűlési biztos asszonynak és helyettesének beszámolója mind terjedelm ében, mind szerkezetében, tartalmában kifogástalannak tekinthető. Nem szeretnék a következetesség bűnébe és hibájába esni - ez rendszerint nem előnyös , mégis azt kell mondanom ennek a 600 oldalnak az átolvasása és áttanulmányozása után, hogy nincs okom a korábbi véleményem megváltoztatására. Ez az összefogott és - azt kell mondanom - helyenként kiváló következtetéseket levonó, tartalmában és szerkezetében egyaránt elismerést érdemlő - hadd nevezzem műnek - mű végül is meggyőzött azokban a kérdésekben is, amelyekben kételyeim voltak. Én azt gondolom, hogy itt olyan munkát végeztek, amely munka elismerést érdemel. De természetes, hogy minden ilyen nagyívű munkában vannak olyan részek, amelyekkel nem lehet teljesen egyetérteni, amelyekben vitáink lehetnek. Ha ez nem így lenne, akkor ez maga a tökéletesség lenne, de azt gondolom, hogy a tökéletességig még senki nem jutott el itt a Földön. Amiről szólni szeretnék, az a következő: kiváló az, hogy az egész könyvnek az elején egy olyan összefoglaló rész van, amely voltaképpen nemcsak eligazít, hanem a következtetések levonásában is segít. Igen jó az, hogy itt az adatok is csoportosításra kerültek. Ezek a csoportosítások azonban nézetem szerint még néhány kérdésben biztosan kiegészítésre szorulnának. Mindenekelőtt a panaszosok és a panaszlottak - tehát akik a panaszra okot adtak - csoportosításában, azt gondolom, kell bizonyos különbségeket tenni. Elsődlegesen: nem látom, nem találom - pedig fontos lenne, és a panaszok jelentős részénél az okokat éppen ezek szolgáltat ják - azokat a szociális körülményekre utaló, a szociális körülményeket feltáró részeket, amelyekből következtetni lehetne arra, hogy melyek voltak azok a valódi okok és indítékok, amelyek a panaszokat indukálták. Ugyanis az én meggyőződésem szerint ma már eljutott az intézmény olyan szintig, amikor az egyediből és az egyedi esetekből az általánosra történő következtetések megtörténhetnek. Van is erre való törekvés, és én érzékelem ezt a fajta törekvést. Itt, amikor az előadást meghallgattuk, néhány olyan, azt kell mondanom, az általánost jelentő ismertetést kaptunk, amelyekkel nem gondolom, hogy komolyan vitatkozni kellene, de mégis engedtessék meg, hogy egykét kérdésben a saját véleményem vagy a Független Kisgazdapárt véleményét is előadjam.
