Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1999. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1999. január 1-je és december 31-e közötti tevékenységéről szóló beszám... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3032 akkor nem merülne fel kétség a kategória értelmezése körül, ha egyértelműen vagylagos jelleggel szerepelnének a fogalmat alkotó egyes elemek. Mindezekre figyelemmel - egyetértve a biztos asszony ajánlásával - kezdeményeztük a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternél a mozgáskorlátozottak részére az akadálymentes közlekedés és megközelíthetőség lehetőségének megteremtését a középületek teljes körére. Indítványoztuk az ezt maradéktalanul biztosító és az érintett építmények kezelőinél, valamint tulajdonosainál az akadálymentesítésre kötelező "közhasználatú építmény" fogalom kidolgozását. E keretben szükséges az építési törvény megfelelő módosítása, illetve a vizsgált kérdéskörrel kapcsolatos egyéb építésügyi jogszabályi fogalmak felülvizsgálata. (10.40) Tisztelt Országgyűlés! Az időbeli korlátokra figyelemmel az általános biztos és helyettese jelentését a továbbiakban nem érint eném a felszólalásomban, mindössze annyit teszek még meg, hogy a kormány nevében azt javasoljam a tisztelt Háznak, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és helyettesének beszámolóját fogadja el. Engedjék meg, hogy áttérjek a sorrendben másodi kként elhangzott beszámolóra, Kaltenbach Jenő nemzeti és etnikai kisebbségi jogi biztos úr '99. évi beszámolójára. Jogrendszerünk a kisebbségi jogok biztosítása terén két olyan, az Európa Tanács égisze alatt született nemzetközi szerződés ratifikációjával erősödött meg, mint a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény, amelyet a '99. évi XXXIV. törvény hirdetett ki, továbbá a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája, amelyet az 1999. évi XL. törvény tett a corpus juris részévé. E két ne mzetközi egyezmény jogformáló hatása már rövid távon is meghatározó. Ezzel összefüggésben említést érdemel, hogy a kisebbségi charta polgári eljárási jogra vonatkozó, talán legfontosabb követelményét az Országgyűlés egészen rövid idő alatt, szinte a kisebb ségi charta ratifikációjával egy időben teljesítette is. Nevezetesen a polgári perrendtartás egyes rendelkezéseit módosító '99. évi CX. törvény a kisebbségi chartához igazította a polgári perrendtartásunk nyelvhasználatra vonatkozó szakaszát. Beiktatta azt a szabályt, hogy a bírósági eljárásban - nemzetközi egyezményben meghatározott körben - mindenki jogosult az anyanyelvét, a regionális vagy a kisebbségi nyelvét használni. Tisztelt Ház! A nemzeti kisebbségi jogok érvényesülése, illetve a kisebbségek aktív közéleti részvételének átfogó megteremtése érdekében 1999ben a nemzetközi emberi jogi szervezetek keretében több szakértői konferencia is zajlott. A kormány értékelése szerint a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa eredményesen képviselte a Magyar Közt ársaság érdekeit az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni bizottságának plenáris ülésén. A kisebbségi jogok összeurópai szabályozásának jövőjére tekintettel is feltétlenül ki kell emelni a svédországi Lund városában megrendezett konferenciát. Enn ek jelentőségét országgyűlési biztos úr is méltatta. Azonban az ügy súlya miatt, ha ismétlésnek tűnik is, magam is el kell mondjam, hogy a Lunddeklarációban megfogalmazott ajánlások vezérfonalszerűen érintik a kormányzati, valamint az alacsonyabb szintű r egionális, helyi döntések meghozatalához szükséges participáció kérdését. Foglalkoznak a választási rendszerek alakításával a hatékony közéleti részvétel biztosítása érdekében, a fennakadás nélküli társadalmi párbeszéd fenntartásáért pedig intézményes form ában működő tanácsadó és konzultatív testületek létrehozását javasolják. Ennek alapján indult meg a gondolkodás a szükséges jogszabályok kidolgozásáról vagy a jelenleg hatályos jogszabályok módosításáról. Országgyűlési biztos úr is nagy terjedelemben fogla lkozott felszólalásában azzal a nem új keletű problémával, amelyet 1999ben a megszokottnál is több nemzetközi és hazai szervezet, illetve fórum tűzött napirendjére, ez pedig a diszkrimináció kérdésének áttekintése. A beszámoló írott anyagában is kiemelt s zerepet és helyet kapott ez a témakör.
