Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1999. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1999. január 1-je és december 31-e közötti tevékenységéről szóló beszám... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3031 Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa akkor és ott tudomásom szerint elfogadta az alkotmányügyi bizottság állásfoglalását. Ennek ellenére a most kifejtett véleménye szerint a probléma nem oldódott meg, mondván: a jogszabálymódosítások továbbra is rendőri hatáskörben hagyták a fogva tartott rendkívüli halálesetének kivizsg álását. Tisztelt Ház! A kormány álláspontja ez ügyben változatlan. Nem lehet a kivizsgálást az ügyészség kizárólagos nyomozati hatáskörébe utalni, hiszen ebben a körben nem nyomozati, hanem államigazgatási eljárásról van szó, az ügyészség pedig nem államig azgatási szerv. Más oldalról nem tekinthető eleve összeférhetetlennek, hogy a rendőrségen történt rendkívüli haláleset kivizsgálása rendőrségi keretek között történik, az ilyenfajta megközelítés eleve megkérdőjelezné bármifajta szervezeten belüli felülvizs gálat létjogosultságát. Ezen túlmenően azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy maga az ügyészségi nyomozás is a rendőrség igénybevételével történik, hiszen az adott esetben szükséges speciális szakértelem - például orvos szakértő vagy éppen fegyverszakért ő - csak a rendőrség kötelékében van meg, így tehát az ügyészségi nyomozási hatáskörbe utalás esetében sem lehetne teljesen kizárni az eljárásból a rendőrséget. Miután a korábbi alkotmányügyi bizottsági vizsgálat és elemzés során feltárt összefüggések alap ján a megfelelő jogszabálymódosításokra sor került, megítélésünk szerint a kérdés megnyugtató rendezése megtörtént. Mindezekre tekintettel az ismételten megtett ajánlással - legnagyobb sajnálatunkra - nem tudunk egyetérteni. Az országgyűlési biztos asszon y vizsgálatot folytatott a mozgáskorlátozottak emberi és állampolgári jogai érvényesülésének helyzetéről, különösen akadálymentes közlekedésükről a közhasználatú épületekben. A vizsgálat alapján a biztos asszony több ajánlást tett, többek között az igazság ügyminiszter részére is. Ebben kezdeményezte, hogy az igazságügyminiszter gondoskodjon arról, hogy a különböző tárcákhoz tartozó hatóságok és a szakhatóságok vonatkozó ágazati előírásai, valamint a kötelező szabványok egyöntetű fogalmakat használjanak. E hhez kapcsolódóan javasolta az egymásnak ellentmondó vagy egymást kizáró szabályok jövőbeni kiküszöbölését. Az ajánlással kapcsolatban mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a jogalkotási törvény alapján az igazságügyminiszter és a szakminiszter minden eset ben megosztott felelősséget viselnek a jogszabály előkészítéséért. Az igazságügyminiszter e körben éppenséggel azért visel felelősséget, hogy a jogszabály összhangban álljon az alaptörvénnyel, a jogrendszer egészével és ezen belül más jogszabályokkal. Ugy anakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a szakminiszter felelősségét sem, aki a jogalkotási törvény szerint a jogszabály előkészítéséért felelős, e területen pedig különösen azért, hogy a szabályozás valóban szükséges legyen, a tervezett megoldások pedig alkalmasak legyenek a kitűzött cél elérésére. Ezért az érintett miniszterek a jogszabályelőkészítés terén folyamatosan és intenzíven együttműködnek egymással. Megjegyzem, hogy az együttműködésnek ebbe a körébe a tárcák számos esetben bevonják az országgyű lési biztosokat is, és az ombudsmanok véleményét, javaslatait túlnyomó többségében el is fogadják. A jogszabályelőkészítésért felelős miniszterek a kormány programjában célul kitűzött minőségi jogalkotás követelményét szem előtt tartva fokozott figyelmet fordítanak a jogi szabályozások összhangjára, és e körben a fogalomrendszerek koherenciájára is. A biztos asszony javasolja a kerékbilincs alkalmazásával és a jármű elszállításával kapcsolatos szabályok kiegészítését is oly módon, hogy lehetővé váljon a mo zgáskorlátozott személy parkolási engedéllyel ellátott személygépkocsija elszállításának méltányossági alapon történő mellőzése. A javaslattal az érintett tárcák alapvetően egyetértenek, és már megindult a vonatkozó jogszabálymódosítás előkészítése is. Az ajánlás által érintett, az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi törvény '99. évi módosítása során a törvénybe beillesztett "közhasznú építmény" fogalmáról megállapítható, hogy valóban nem túl szerencsés e kategória ilyen meghatár ozása. A "közhasznú építmény" törvénybeli fogalma megítélésem szerint akkor felelne meg maradéktalanul a szabályozási célnak, és