Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 24 (143. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1999. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1999. január 1-je és december 31-e közötti tevékenységéről szóló beszám... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KALTENBACH JENŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa:
3020 közigazgatási hivatalvezetőnek azért, hogy munkánkat teljes lélekkel segíti, pontosan, időre rendelkezésre bocsátja a vizsgálati eredményeit, és az együttműködésünk annak ellené re harmonikus, hogy mi is vizsgálhatjuk az ő tevékenységüket. Jó a kapcsolatunk a rendőri szervekkel, az Országos Rendőrfőkapitánysággal és minden rendőri szervvel. Kiváló volt a kapcsolatunk az ügyészséggel, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szol gálattal, a büntetésvégrehajtással, a nyugdíjfőigazgatósággal. És meg kell mondanom végül, de nem utolsósorban, hogy nagyon korrekt szakmai kapcsolat alakult ki a minisztériumokkal: az Igazságügyi Minisztériummal, a Szociális és Családügyi Minisztériumma l, az Egészségügyi Minisztériummal, az Oktatási Minisztériummal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal, a Belügyminisztériummal és a Pénzügyminisztériummal. Azok a viták, amelyek köztünk kialakultak, mindig nagyon korrekt, szakmai, érzelemm entes, tárgyszerű viták voltak. Végül köteles vagyok kijelenteni, hogy politika- és érzelemmentes szakmai döntésekre törekedtünk az elmúlt évben is, munkánk során külső befolyásnak nem voltunk kitéve. Nyomásgyakorlás tehát nem történt. A velünk kapcsolatba kerülő hivatalokról pedig meg kell állapítani, hogy annak ellenére, hogy 1999ben a vizsgálati eredmények kapcsán számszerűen növekedtek az alkotmányos visszásságok, a hatóságok tevékenységében általában érvényesültek az állampolgári jogok, és a hatóságok tevékenysége alapvetően nem veszélyeztette az alkotmányos jogok érvényesülését. Köszönöm, hogy meghallgattak, és engedjék meg, hogy a figyelmükbe ajánljam az V. fejezetben rögzített ajánlásainkat. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Kaltenbach Jenőnek, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának. DR. KALTENBACH JENŐ , a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel köszöntöm az Országg yűlés megjelent képviselőit, külön tisztelettel köszöntöm az országos nemzetiségi önkormányzatok megjelent elnökeit és kedves vendégeinket. Tisztelt Országgyűlés! Aligha található az országgyűlési biztos kötelezettségei között fontosabb, mint hogy évente v isszatérve beszámoljon a munkájáról annak a testületnek, amelytől a megbízatását elnyerte. Ez minden évben írásban is megtörténik, egyegy viszonylag terjedelmes kötet formájában, bár összehasonlítva a kollégáiméval, én mindig kíméletes szoktam lenni a tis ztelt Országgyűléshez. És kedves kötelességemnek teszek eleget akkor is, ha lehetőséget kapva, néhány mondatban röviden kiemelem azokat az általam nagyon fontosnak tartott, alapvető témákat, amelyek az adott évben jellemzőek voltak a saját területemen. Két fontos témát szeretnék kiemelni. Ezúttal nem egyes meghatározott ügyek voltak az igazán jellemzőek az elmúlt évre, hanem két meghatározó, elvi jelentőségű téma, amely az elmúlt év eseményeit utólag, újra rekonstruálva, meghatározónak tűnik a munkánkat ill etően. Ez remélhetőleg a jelentésből is kiviláglik. Az egyik fő téma a megkülönböztetés elleni fellépés - használjuk ezt a kifejezést , nemzetközileg ismertebb nevén az úgynevezett antidiszkriminációs jogalkotás. Ennek a célja nem más, mint hogy az alkotm ányokban, így a Magyar Köztársaság, de a legtöbb európai ország alkotmányában rögzített egyenlőségi elv, megkülönböztetéstől való mentesség, megkülönböztetési tilalom rendelkezését igyekezzünk a jog eszközeivel valóságossá tenni. Hiszen tény, hogy ezek a d eklarációk - ezt mutatja egyébként az a tevékenység, amely ezzel kapcsolatban az elmúlt évben folyt - sokszor csak deklaráció szintjén léteznek, és ezek tényleges megvalósításához további jogi szabályozás látszik szükségesnek. Engedjék meg, hogy utaljak né hány nemzetközi, európai eseményre, amely ezt a tételt igazolni látszik. Egyrészt rendkívül fontosnak tartom azt a tényt, hogy az Európa Tanács az 1993as bécsi
