Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 23 (142. szám) - A Budapest Sportcsarnok újjáépítéséről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BARÁTH ETELE, az MSZP
2873 Hozzáteendő, hogy ez a sportcsarnok egyébként - ezt nagyon kevesen tudják - színtisztán nyereséget termelt. Ez a nyereség azonban csak néhány tízezer forintban mérhető, ha a bevételből levonjuk a működési költségeket. Ez ennek a stadionnak az újratermeléséhez semmiképpen nem elégséges. Azt is tudni kell, hogy gyakorlatilag nincs a világban olyan nagy csarnok példá ja, amelyhez ne kellett volna a közszférának is valamilyen módon hozzáadnia egy segítő erőt, hogy az működtethető, fenntartható, felújítható, újratermelhető legyen. Tehát az állami szerepvállalásnak mindenképpen kiemelkedő jelentősége van egy ilyen komplex um újjáépítésében. (10.20) A harmadik kérdés látszólag nem ide tartozik, de erre szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét, ez pedig az egész stadion környéke és térségének a fejlesztési problémája. Én magam is mintegy 2025 éve ismerem ennek a kérdését. Tíz évvel ezelőtt már felmerült, hogy nem csupán egy sportcsarnok továbbfejlesztése, bővítése volna szükséges, hanem ennek az egész területnek olyan rendezése, amely - hangsúlyoznám, tényleg csak a kulturális szolgáltatás mellett - sport, kereskedelmi, es etleg adminisztratív funkciók, kultúra befogadását is lehetővé tenné. A tíz évvel ezelőtti tervek sajnos akkor elvetéltek, a nagyon sokfajta, azt kell mondanom, talán a rendszerváltásból adódó politikai, szakmai, anyagi és másfajta bizonytalanságból adódóa n. Mindenképpen fontosnak és jónak érezném azt, ha ez az Ifjúsági és Sportminisztérium terveiben komplexen szerepelne; azt hiszem, úgy szerepel. De mindenképpen úgy kellene megvalósítani, hogy ez ne akadályozza magának a sportlétesítménynek az újjáépítését , hanem tegye lehetővé, hogy ennek az újjáépítésnek a gyors folyamatát követően, ahhoz közvetlen csatlakozva kiegészülhessen annak az egész térségnek a rendezése. Sok jó elképzelés van, és úgy gondolom, hogy az anyagi erők rendelkezésre állnak. Erre kifeje zetten az mondható, hogy a kerületi önkormányzat, a Fővárosi Önkormányzat és az állam további együttműködése biztosan lehetővé tenné ennek a Budapesten kiemelkedő csomópontnak az esztétikus és gazdasági szempontból is megfelelő helyreállítását, bővítését. A negyedik kérdés természetesen maga a lényegi elem, a törvényjavaslat. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy mindenki azzal támadta, hogy minek kell törvény arra, hogy a törvényeket betartsuk, ennyi idő alatt tulajdonképpen törvény nélkül is véghezvih etők volnának ezek az eljárások. Igen. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy egy olyan törvény, amely lehetővé tesz valamit, tehát lerövidíthet, amely együttműködésre késztet - nem kényszerít, hanem késztet , az mindenféleképpen egy demokratikus törvény, és l ehetővé teszi azt, hogy ebben az eljárásban a tervező, a beruházó, a hatóságok, a különböző engedélyező szervezetek már folyamatban történő együttműködése eredményezze a jó véget, azaz a jó eredményt, és nem pedig valamifajta külső kényszer ráhatása. De en nek most jön a második oldala - erre nagyon szívesen felhívnám mindenkinek a figyelmét, aki ezzel a törvényjavaslattal foglalkozik , hogy ez nemcsak lehetőségeket tartalmaz, hanem kényszereket is. Ami számomra szimpatikus volt az Ifjúsági és Sportminiszté rium hozzáállásában, a miniszter úr személyében is, az nevezetesen az, hogy ők pontosan tudják, hogy ha itt elő van írva az, hogy egy tervpályázat legyen kiírva, vagy a közbeszerzésnél tárgyalásos eljárást kell folytatni, ők így, indirekt módon is - bár ez ek a törvények léteznek , kiválasztva ebből a leggyorsabb eljárást, ezt magukra nézve kötelezőnek veszik. Kötelezőnek veszik azt, hogy a költségvetések elkülönített keretben jelenjenek meg, nem más célra felhasználhatóan. Ez azt jelenti, hogy, úgy érzem, sajnálatos módon nagyon sok nagyberuházástól eltérően, abszolút nyilvánosan és ezen eljárások keretében lehetőleg a leggazdaságosabban tud megvalósulni egy ilyen beruházás. Az ötödik pont - amihez kétségkívül már nagyon sokan hozzászóltak - ennek az együtt működésnek a kerete, lehetősége és jövője. Jó példa erre a módosító indítványok tartalma és azoknak a célja is. Az egyik rész kifejezetten arra hívta fel a törvénykészítők figyelmét, hogy a következő időben még sok minden változhat. Itt van például a magán tőke megjelenésének az igénye, de úgy, hogy ne akadályozzák a sportcsarnok megépítését, de tegyék lehetővé egy gazdaságosabb
