Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 22 (141. szám) - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BALLA GYÖRGY (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz):
2819 azzal a lehetőséggel, hogy van idő, gyorsan hoz egy olyan törvényt, amely u tólag hatályon kívül helyezi a már meghozott törvényt. Azt hiszem, hogy a korrekt mód - ha egyáltalán korrektségről lehet beszélni - az volna, ha ez csak a jövőre és a még meg nem hozott rendeletekre vonatkozna, és a már meghozott rendeletre pedig nem vona tkozna, ha Juharos képviselő úrnak eszébe jutna, hogy minimális korrektséggel járjon el. Ebben az értelemben a visszamenőlegesség vádja szerintem megalapozott. Ez is indokolja azt, hogy az Országgyűlés ezt a törvényjavaslatot ne fogadja el. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Balla György úrnak, a Fidesz képviselőjének. (20.40) BALLA GYÖRGY (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Elsősorban Göndör István képviselő úr mondandójához lenne hozzáfűznivaló m. Biztos vissza fog érkezni a terembe, akkor majd a társai elmondják neki, amit mondtam. A hozzászólásában két olyan elem is volt, amire, azt hiszem, mindenképpen célszerű reagálni. Az egyik, amikor az aktuálpolitikát emlegette. Javaslom, hogy ragaszkodju nk a tényekhez. Volt egy törvény, ami 1990től 1997ig működött. Akkor egyébként az akkori kormány nem támogatása mellett - az akkori kormány tehát ellenezte , SZDSZes képviselői indítványra fogadta el az akkori kormánytöbbség. Most pedig nem történik má s, mint az, hogy visszaáll a rend. Egy olyan rend, ami lényegesen demokratikusabb elvet gyakorol egy önkormányzati alapjog vonatkozásában, mint a hatályos törvény. Azt hiszem tehát, hogy aktuálpolitikáról lehet beszélni - 1997ben, de nem most. A másik - é s ez szintén egy nagyon komoly, gondolkodásbeli különbség : azt állította Göndör képviselő úr, hogy a mostani kormány, a kormánytöbbség beleszól a főváros dolgába. Mi nem ezt tesszük! Mi azt tesszük, hogy egyenlő rangot adunk a fővárosnak és a kerületekne k, úgy, ahogy ezt egyébként az önkormányzati törvény rögzíti. A mi megítélésünk szerint nem a főváros dolga a helyi adó kivetése, hanem a főváros lehetősége a kerületekkel egyetértésben. Kénytelen vagyok reagálni Bauer képviselő úr hozzászólásának egy rész ére is. Ő ugyan azt állította, hogy ismeri a javaslatot - ami az anyag terjedelméből adódóan nem egy komoly feladat elolvasni, ezt most is meg lehetett tenni , ehhez képest meglepő, hogy azt állította a képviselő úr, hogy innentől kezdve a kerületek vetik ki a helyi adókat, a kerületek gyakorolják az adókivetést. Nem erről szól a javaslat. Továbbra is a főváros teszi ezt meg, csak éppen a kerületeknek megvan az a lehetőségük, hogy egyetértési jogot gyakoroljanak. Erről szól ez a rendelet. (Bauer Tamás közb eszól.) Ha a képviselő úr ismeri, akkor rendben van, csak rosszul értelmezi. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ehhez képest egyébként 20 percig beszélt, és nem tett más, mint a kormánytöbbséget támadta továbbra is olyan indo kokkal (Az elnök ismét csenget.) , amelyek egyébként nem állnak fönn. Bocsánat, elnök úr. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Juharos Róbert úr, a Fidesz képviselője. DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bauer képvi selőtársamnak szeretnék én is röviden reflektálni, mert ez idáig alapos embernek ismertem; feltehetően most a törvényjavaslat terjedelme volt az, ami összezavarta. Ugyanis azt állítja, hogy ez elveszi a helyi adóztatás jogát a fővárosi önkormányzattól. Ha pontosan elolvasná a törvény szövegét, abban benne van, hogy a Fővárosi Közgyűlés rendeletben határozza meg, és a Fővárosi Közgyűlés az, amelyik kiveti, tehát nem elveszi, hanem otthagyja, pontosan úgy, csak a véleményezési jog helyébe az egyetértés jogát helyezi; egyébként nem az
