Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 22 (141. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
2800 Hadd kérjem meg ar ra, hogy egy kicsit tegye feljebb a mikrofont, mert nagyon búg. DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP) : Bocsánat, de azt hittem, hogy visszhangzik, ha közelebb teszem. A 16. ponttal kapcsolatban szeretnék még egy nagyon rövid indoklást tenni. A 16. pontban azt a módosít ó javaslatot terjesztettem be, amely lehetővé tenné, hogy a hallgatói önkormányzatok az egyes felsőoktatási intézményekben működő minőségbiztosítással foglalkozó bizottságokba delegálhassanak képviselőt. A jelenlegi törvény ugyanis úgy fogalmaz, hogy ebbe a minőség felett őrködő bizottságba a hallgatói önkormányzatok akkor delegálhatnak hallgatói képviselőt, ha ezzel az intézményi tanács egyetért. Eddig is így szerepelt a törvényszövegben. Én azonban azt gondolom, hogy elérkezett az idő, hogy módosítsunk ez en. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy angolszász területen nem szokták megkérdezni a pulykákat, hogy szeretike a karácsonyt, de én azt gondolom, hogy felnőttnek tekinthetnénk a hallgatókat. Felnőtt emberekről van szó, akik igazán a maguk bőrén ér zik az oktatás minőségének előnyeit vagy éppen hiányait és fogyatékosságait. Azt gondolom, hogy meg kellene adni a jogot a diákönkormányzatoknak, hogy delegálhassanak ebbe a bizottságba, és ott a hallgatói szempontokat is érvényesítsék akkor, amikor a minő ségbiztosítás ilyenolyan kérdéseiről van szó az intézményben. (19.10) Végül a 65., 67., 79. számú módosító indítványaimban - amelyeket Bazsa képviselő úrral nyújtottam be - a Magyar Akkreditációs Bizottság ügyeit érintjük. Én is mélységesen fájlalom, hog y kikerül a törvényből a Magyar Akkreditációs Bizottság összetételére vonatkozó passzus, amely eddig leírta, hogy hogyan áll össze ez a rendkívül fontos köztestület. Azt gondolom, a Magyar Akkreditációs Bizottság eddigi működése során bizonyította létjogos ultságát, bizonyította felkészültségét, és bizonyította azt, hogy rendkívül fontos köztestülete a magyar felsőoktatásnak. Kár lenne legyengíteni a szerepét azzal, hogy kivesszük az összetételére vonatkozó szabályokat a törvényből, miközben a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsnál megerősítjük az összetételre vonatkozó eljárási szabályokat. Ráadásul kissé zavaró, hogy a kormány által benyújtott törvénymódosítás a MABbal kapcsolatban immár a felsőoktatási szféra képviselőiről beszél és nem a delegáltjairól. E ddig a törvény ugyanis világossá tette, hogy a felsőoktatási szféra által delegált, választott, küldött képviselők adják a MAB meghatározott létszámú részét. A törvénymódosítás immár csak képviselőkről beszél, ami furcsa értelmezésre ad lehetőséget. Példáu l arra, hogy bárki szemezgessen adott esetben a felsőoktatási szféra képviselői közül, és a számára kedvezőeket hívja meg ebbe a rendkívül fontos bizottságba. Én azt gondolom, hogy inkább erősítenünk kellene a Magyar Akkreditációs Bizottság jelenlétét a tö rvényben, és azt gondolom, erősítenünk kellene az önállóságát is. Például azzal, amit a 79. ajánlási pontban szereplő módosító indítványban javasolok. Ez ugyanis azt mondaná ki, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság titkárságának vezetőjét immár ne az okta tási miniszter nevezze ki, hanem a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke, akit a Magyar Akkreditációs Bizottság tagjai maguk közül választanak. Azt gondolom, hogy az önállóság, az autonómia irányába tett lépés lenne ez, ami megerősítené a Magyar Akkreditác iós Bizottság eddigi működését. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Pósán László képviselő úrnak, Fidesz. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) :
