Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 9 (118. szám) - Az ülésnap megnyitása - A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
279 Hogy miért pont egy év? Azt gondolom, hogy egy év kellő hosszúságú időtartam ahhoz, hogy ez alatt beigazolódjon, hogy a képviselő nem tudja, vagy nem akarja ellátni a feladatát. Ennélfogva kellő módon akadályozza is azt a tevékenységet, amely az önkormányzati munkájával összefüggésben feltétlenül szükséges lenne. Így hát úgy gondolom, hogy ezt a határvonalat el lehet fogadni, annál is inkább, mert az ennél hosszabb időtartam jószerével már a felezővonalat érintené, nem lenne szerencsés. Azt gondolom, hogy itt egy szükséges váltás az önkormányzaton belül azt jelenti, hogy egy önkormányzati képvisel ő kellő és megfelelő tevékenységet tud kifejteni, ami után megválasztják. Nos, a javaslat második része talán nem is kellő mértékű, és nem is kellő súllyal jelent meg mindeddig nézetünk szerint a közvélemény elő tt. Nem tudok ugyanis egyetérteni azzal, hogy a sajtó a súlyának megfelelően kezelte volna ezt a kérdést. Messze nem erről van szó! Azt hiszem, hogy akár ilyen, akár olyan - most nem kívánnék találgatásokba bocsátkozni - szempontok és érdekek szerint, de e zt a sajtó ma nem a súlya szerint kezeli. Valóban más volt a kérdés, ha visszaemlékezünk, amikor az országgyűlési képviselőkről volt szó. Hadd hozzak egy triviális példát! Amikor arról volt szó, hogy az országgyűlési képviselők kapnake 13. havi fizetést, vagy sem, ez országos sajtómegmozdulást tudott eredményezni. Ha arról volt szó, hogy a polgármester vagy egyes polgármesterek fizetése milyen mértékben emelkedik ebben az esztendőben, az legfeljebb kis hír volt. De a kis híren belül is legfeljebb csak olya n, hogy mégis tegyünk eleget a nyilvánosságnak. Tehát ez a fajta disztinkció létezik. Akár tetszik nekünk, akár nem, az önkormányzatokat ma sem a súlyának megfelelően kezeli a sajtó, de talán még a közvélemény sem, persze kivéve a helyi közvéleményt. Itt s zeretnék rámutatni arra, hogy miért is olyan határozott a Független Kisgazdapárt álláspontja az összeférhetetlenségi kérdésben. Másról van itt szó! Nem arról van szó, tisztelt képviselőtársaim, hogy most azt állítanánk, hogy büntető cselekmények sorozata k övetkezett volna be. A lehetőségről van szó! Annak a lehetőségéről, amely következik valamiből, és amely még az előbb az általam tisztelt MSZPs előadó, felszólaló előadásából is világosan kiderült. Miről van szó? Ha azt akarjuk elérni, mert fontos, hogy á tlátható legyen, mert fontos, hogy világos legyen mindaz, ami történik, akkor ebből következik, hogy ma nem az. Annyira nem az - ezt kell mondanom , hogy azok az összefüggések, amelyek az esetek jelentős részében csak feltételezettek, néha a feltételezés miatt többet ártanak, mintha de facto kisebb ügyekben ténylegesen be is következtek volna. Ártanak az önkormányzatiságnak, és nem utolsósorban ártanak annak a fajta kezdődő vagy éppen csak bimbózó demokráciának, amelyről annyit beszélünk. Azért ártanak nag ymértékben, mert ha kisebb ügyekben az összefüggéseket úgy véli felfedezni a polgár, hogy ott az a fajta összefonódás, amely elkerülhetetlenül látszódik egy településen belül, magában rejti a gazdasági visszaélés lehetőségét; ha ezt feltételezi, akkor felt ételezi azt is, hogy ez bekövetkezik. Miért nem bizonyított az esetek többségében? Azért nem, mert ha vannak olyan ügyek, amelyek képesek látenssé válni, akkor ezek az ügyek biztosan ilyenek, hiszen egy személy az, aki a gazdasági döntéshozó, és egy személ y az, aki egyben a képviselőtestületben rendszerint meghatározó személyiség. Itt szeretnék rámutatni valami fontos tételre, ami eddig nem derült ki, bár akárhányszor elmondtam, vagy félreértették, vagy félremagyarázták. Nem arról van itt szó, hogy valaki vezérigazgatónak született, vagy az lett, hogy valaki igazgatótanácsi tag lett, majd ezt követően úgy gondolja, hogy élete és vére a közért, és elindul az önkormányzati képviselőválasztáson. Fordítva történik, tisztelt képviselőtársaim! Előbb az illetőből önkormányzati képviselő lesz, majd az önkormányzati képviselőtestületen belül kialakult erőviszonyoknak megfelelően azoknál a helyeknél, amelyeket a törvény itt felsorol, amelyekre az önkormányzatnak nemcsak rálátása, de döntési jogosítványa van, ott megj elennek az igazgatótanácsban, az igazgatóságokban, és megjelennek vezérigazgatóként is.
