Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 9 (118. szám) - Az ülésnap megnyitása - A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
278 választópolgárok intézményvezetőket választanak, fen ntartásra, kulturális fejlesztésre és az intézmények minőségi színvonalának emelésére szavaznak. Ha gazdasági területeken járatos személyekre szavaznak, akkor inkább a helyi fejlesztéseket helyezik előtérbe, beruházásokat fognak kezdeményezni. Tisztelt Ház ! Üdvözöljük, hogy a törvénytervezet felveti a képzés, továbbképzés lehetőségét is. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert a helyi képviselők politikai és szakmai felelősségének kérdése igazából csak akkor vethető fel, ha a képzésük és továbbképzésük révén abba a helyzetbe hozzuk őket, hogy e követelményeknek eleget is tudjanak tenni. Azonban a források megjelölésének hiányában csak reménykedhetünk abban, hogy a 2001. évi költségvetésben ezekre a célokra is fogunk fedezetet találni. Néhány gondolatot a legtöbbet vitatott hatálybalépés kérdéséről. A benyújtott javaslat minden összeférhetetlenségi szabályt a következő általános választások napján léptet hatályba, amelytől nem kívánunk eltérni. Megítélésünk szerint az összeférhetetlenségi szabályoknak nem lehet viss zamenőleges hatályuk arra az önkormányzati képviselőtestületre, amelyet egy majdani törvény nem ismeretében választottak meg; nem lehet visszamenő hatálya az 1998. évi választásokra. Nem lehet a kialakult képviselőtestületi arányokat megváltoztatni, de v álasztási kényszert sem előidézni. A Magyar Szocialista Párt nem akar működésképtelenséget előidézni, de nem akar érvénytelen időközi választásokat sem kezdeményezni. Az összeférhetetlenség jogintézménye nem arra való, hogy időközben átszabja a kialakult k épviselőtestületi arányokat. Tisztelt Ház! Összegezve: a Magyar Szocialista Pártnak e törvényjavaslat támogatásával az a célja, hogy a helyi képviselők szervezeti, hatalmi függetlenségének biztosítása mellett megakadályozza a hatalmi pozíciók koncentrálás át, a nemkívánatos gazdasági és politikai szerepek összefonódását, valamint a nemkívánatos érdekérvényesítést és befolyásolást. (9.50) Szeretnénk elérni a törvénytervezet támogatásával, hogy a helyi önkormányzatokban cselekvő képviselők anyagi, erkölcsi át láthatósága és a választók általi ellenőrizhetősége javuljon. Reményt látok arra, hogy e kétharmados törvény a viták után elfogadásra kerül. Köszönöm a türelmüket, a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót TuriKovács Béla úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek; őt Hankó Faragó Miklós képviselő úr követi. DR. TURIKOVÁCS BÉLA , az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy a vita eddigi részéből is kiderült, hogy a javaslat két része nem feltétlenül azonos súllyal jelenik meg a vitatkozó felek között, bár meggyőződésem szerint "A megbízás keletkezése és megszűnése" című fejezet is igen fon tos. Olyan, a tíz év tapasztalatán alapuló változtatásokat indítványoz a tárca, indítványoz a kormány, amelyeknek megvannak a gyakorlati bizonyítékai és alapjai. Számomra különösen szimpatikus az a fajta jogi disztinkció, ahogyan azt mondja, hogy a jog és kötelezettség keletkezése a választással történik, de a gyakorlás az esküvel. Lehetne példákat sorolni, hogy miféle ellentmondások alakultak ki egyegy településen akkor, amikor a választás megtörténik, de a tényleges joggyakorlásra még nem kellene hogy so r kerüljön, a képviselő azonban már helyben úgy gondolja, hogy neki széles körű jogosítványai vannak, és ennek megfelelő magatartást is tanúsít. Ezek olyan anomáliák, amelyek kicsinek tűnnek, de helyben, ott, ahol ezek bekövetkeznek, fontosak. Azt gondolom , az is nagyon fontos, hogy valamilyen módon tiszta helyzet keletkezzen abban az egyébként az önkormányzati törvényből következő ellentmondásban, mely szerint az önkormányzati képviselőnek kötelessége részt venni a képviselőtestületi üléseken. Azonban ezt szándékoltan vagy más okból - az esetek jelentős részében akár szándékoltan - nem teszi, és ezzel az önkormányzati képviselőtestületet lehetetlen helyzetbe hozza.
