Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 9 (118. szám) - Az ülésnap megnyitása - A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÓTH KÁROLY, az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének előadója:
272 Elnö k Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azzal szeretném kezdeni, hogy a többségi vélemény elmondása jelen esetben valóban indokolt volt, mert szokatlan módon érdemi vita alakult ki, és már magán a bizottsági ülésen is elhangzott a többségi álláspont, és nem csak a pa rlamenti vitában. Azon nem volt vita a többség és a kisebbség között, hogy valamiféle szabályozásra, törvényalkotásra ebben a témában szükség van. Tehát a szükségesség megítélésében nem volt vita. Azonban három dologban érdemi vita alakult ki. Az egyik, és ez a döntő, hogy nem ezért, nem a törvény első mondatában meghatározott célok miatt van szükség a szabályozásra; a törvény első mondata azt mondja, hogy a helyi közélet tisztasága biztosítása érdekében, mi pedig, a kisebbségi álláspont képviselői azt mond tuk, hogy a helyi közélet átláthatósága, a helyi polgárok számára világos, követhető értékrend mentén való döntéshozatal miatt van szükség szabályozásra. Ez gyökeres különbség, és ebből adódóan az összes többi megfogalmazásnál érdemi különbség alakult ki. A második: elhangzott, hogy nem itt és ebben a törvényben, hanem célszerűbb lett volna az önkormányzati törvényben szabályozni, de ez lenne a kisebb gond; ha a többség úgy gondolja, hogy külön törvényben szabályozzuk, ebben még meg lehet találni a kompromi sszumot. És a harmadik, hogy az összeférhetetlenséget nem így kell szabályozni. Szeretném elmondani, hogy az átláthatóság kérdését tartottuk a kisebbségi álláspontot meghatározó, döntő szempontnak, azért, mert ez a javaslat így, ebben a formában gyakorlati lag nem ezt tűzi ki célul, nem ezt szolgálja, nem ezt valósítja meg, hanem az egyszerűbb utat választja: azt mondja, ha bárkinek valamiféle indirekt kapcsolata is lehet az önkormányzattal, akkor a legbiztosabb dolog, ha kizárjuk a választhatóságból; dönten ie kell, hogy a munkahelyén tevékenykedik vagy önkormányzati képviselő lesz. Ez egy nagyon egyszerű, látszólag nagyon szigorú álláspont; a szigorúság önmagában azért több gondot vet fel. Szeretnék ezek közül néhányat a teljesség igénye nélkül kiemelni. Az első az intézményvezetők kérdése. A leghatározottabb álláspontja volt a kisebbségi véleménynek, hogy a helyi közélet tisztaságának biztosítása indokával lehetetlen kizárni például a helyi könyvtár vezetőjét, egy nagyobb városban a színház igazgatóját vagy épp egy iskola igazgatóját. Nem hiszem el, nem fogadtuk el, hogy a helyi közélet tisztaságát ilyen jellegű intézmények vezetői befolyásolják. Még inkább nem hittük el azt az időnként a vitában is megjelent álláspontot, hogy ez a törvény egyúttal még segíti a szervezett bűnözés elleni fellépést is; példátlan lenne azzal a gyanúval élni, hogy például a helyi iskola igazgatója vagy könyvtár vezetője lehetne a szervezett bűnözés egyik bázisa. (9.20) Ez teljesen komolytalan, de tegnap ez még elhangzott egy párt sajtótájékoztatóján is. A második: nem fogadjuk el, mert túlságosan leegyszerűsíti a gazdasági összeférhetetlenség kérdését. Abban egyetértettünk, hogy világos szabályozás szükséges, de ebben a formában, ahogy le van írva, teljes anomáliákat tartalmaz. Csa k néhányat hadd emeljek ki! Kizárja valamennyi olyan társaságban vezető tisztséget betöltő állampolgárt a választhatóságból, akinél például megjelenik a belterületi földérték. Egykét százalékot képvisel a cég életében, nem tudja döntően befolyásolni a cég et, lehet, hogy nincs is önkormányzati kapcsolata, de kizárjuk, mert a belterületi földérték miatt jelen van. Hogy egészen szélső pontra menjek el én is, kisebbségi álláspontként ez elhangozott: ha az önkormányzat néhány képviselőt ki akar zárni, akkor egy gazdasági társaságban, mondjuk, egy forintért tulajdonrészt szerez, és ha megszerezte egy forintért a tulajdonrészt, rendben van, az abban a társaságban vezető tisztséget betöltő kényszerpálya előtt áll, hogy a vezető tisztséget tartja meg vagy megtartja magának az önkormányzati tisztséget. Úgy gondolom, hogy nincs ez végiggondolva. Igaz, hogy szabályozni kell, de nem itt és nem ilyen részletek mentén kell végrehajtani. Ezért - és ez volt a kisebbségi álláspont - tudomásul vesszük, támogatjuk, hogy legyen ilyen szabályozás, de ez a szabályozás azonban csak akkor felelhet
