Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 5 (140. szám) - A polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A Szamos és a Tisza folyók cianid- és nehézfémszennyezése következtében létrejött ökológiai katasztrófa következményeinek orvoslására szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
2705 indítványt fogadja el a Ház, és ez a szakasz ne legyen benne, amelyik a zt szeretné, hogy ezt a területet katasztrófa sújtotta területté nyilvánítsuk. Még egyszer mondom: én személy szerint támogatom. A következő, ami egy fontos, szerintem nagyon fontos módosító indítvány - ha megtalálom, akkor mondom is (Iratai között lapozga t.) , ez pedig a Balla György által benyújtott módosító indítvány, ami arról szól - és ezt nem támogatta a gazdasági és a költségvetési bizottságon kívül egyetlen bizottság sem, maga az előterjesztő sem , hogy az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a l ehető leghamarabb nyújtson támogatást és biztosítsa az anyagi eszközöket Szolnok - mint a tiszai szennyezéstől leginkább veszélyeztetett város - tartalékivóvízbázisának kialakításához. Azt hiszem, hogy a módosító indítvány így valóan nem helyes, így nem t ámogatandó, viszont azt is tudni kell és látni kell, ha valahol nagyon súlyos következményei lehettek volna ennek a szennyezésnek, az pontosan Szolnok város és a Szolnokon élők. Ezért ehhez is kapcsolódó módosító indítványt nyújtottunk be Balla György úrra l közösen, amelyben ezt szeretnénk: "Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy 2000. december 31éig dolgozza ki Szolnok város mint a tiszai szennyezésben leginkább érintett és veszélyeztetett település biztonságos ivóvízellátását megfelelő tartalékivóvízb ázis kialakításával." Azt hiszem, ha ismerjük azokat a körülményeket, amelyek miatt ez a ciánszennyezés és nehézfémszennyezés bekövetkezett - bármikor bekövetkezhet sajnálatos módon, nem is beszélve egy nagyobb áradásról , akkor föl kell készülni, mert az , hogy 911 órás időtartamban nem volt veszélyeztetve a város ivóvízellátása, nem lehet számunkra megnyugtató, és egy hasonló ökológiai szükséghelyzet - fogalmazzunk inkább így az ökológiai katasztrófa helyett - súlyos következményekkel járhat, ezért azt h iszem, egy ekkora várost és az ott élőket nem tehetjük ki ennek a veszélynek. Van még egy módosító indítvány, amit nem támogatott egyetlenegy bizottság sem, az előterjesztő sem, és a kormány képviselője sem. Ezt a Kisgazdapártból Kurucsai Csaba képviselő ú r nyújtotta be. Ennek a módosító indítványnak van egy érdekes vonzata. Ő az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, ott is az adott szakbizottságban terjesztette elő, illetve fogalmazta meg ezt az indítványt. (13.10) Fontos dolgokat fogalmaz meg benne, nem biztos egyébként, hogy teljesen ebbe a határozati javaslatba tartoznak, de ő úgy látja, ha az Európa Tanácsban a parlamenti közgyűléssel szeretné elfogadtatni, hogy a szomszéd országokat, jelen esetben Romániát bizon y súlyos kötelezettségszegés terheli, ha szabad így fogalmazni, ahhoz fontos lenne, hogy a Magyar Országgyűlésbe is bekerüljön valamilyen formában ez az anyag. Ez a módosító indítvány így nem teljesen fogadható el, ezért ehhez is kapcsolódó módosító indítv ányt nyújtottunk be, amely röviden arról szólna, hogy az Országgyűlés felhívja a kormány figyelmét arra, hogy az ökológiai károk helyreállítása során mit vegyen figyelembe, melyek az elsődleges szempontok. És itt két dolgot sorol fel: az elsődleges a károk megszüntetése, a természeti állapot helyreállítása és a gazdasági veszteségek finanszírozása lenne. Azt hiszem, ez a mostani elképzeléssel egyáltalán nem megy szembe, sőt, azzal párhuzamos, mert a kormánybiztos úr és mindenki, aki ez ügyben tevékenykedik, pontosan ezeket a lépéseket és ugyanígy látja megvalósítandónak. A másik, amit szintén csak beírhatunk, és nagyon fontos lehet akkor, ha a követeléseinket szeretnénk érvényesíteni: ez úgy hangozna, hogy alkalmazni kell "a szennyező fizet" elvet, valamint meg kell állapítani az összes érintett fél felelősségét. Azt hiszem, a fenntartható fejlődés egyik alappillére kell legyen, hogy a szennyező fizet. A másik az, hogy minden ilyen esetben meg kell határozni az összes érintett felelősségét.
