Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 5 (140. szám) - A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
2686 határozottan kimondják: "Az eljár ás által nyilvánvalóan megkívánt korlátozásokon kívül minden bebörtönzött személy megtartja mindazon emberi jogait és alapvető szabadságait, amelyeket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokm ánya, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint annak fakultatív jegyzőkönyve tartalmaz, továbbá amelyeket az Egyesült Nemzetek szerződései foglalnak magukban." Az Emberi Jogok Európai Bírósága, amelynek esetjogára hivatkozott az ál lamtitkár úr - bár konkrét esetek megjelölése nélkül , 1986ban elmarasztalta az Egyesült Királyságot a Boyle és Riceügyben azért, mert visszatartották egy elítélt levelét arra hivatkozva, azon a jogcímen, hogy a címzett egy médiaszemélyiség volt. Ugyanc sak elmarasztalta Belgiumot a bíróság 1996ban egy olyan ügyben, ahol a bíróság kimondta, hogy az igazságügyi szervek bírálata önmagában nem sérti a véleményszabadság korlátaiként meghatározott értékeket. A fegyverek egyenlőségének elve pedig egyenesen meg követeli, hogy a vélt vagy valós jogsérelmet szenvedett fél a nyilvánossághoz fordulva is megkísérelhesse igazát bizonyítani. Ezek a konkrét ügyek arra utalnak, hogy a strasbourgi bíróság esetjoga nem olyan egyértelműen pártolja ezt a korlátozást, mint aho gy azt az előterjesztő elmondta. Gyakorlati problémákat is felvet a javaslat azokon kívül, amelyek már elhangzottak - a határidőhöz kötöttség hiánya, a bírói út kizártsága , felveti a jogbiztonságból fakadó követelményt, nevezetesen a jogszabály egyértelm űségének hiányát ez a javaslat, de felveti azt a kérdést is, hogy vajon joga vane a büntetésvégrehajtási parancsnoknak egy elítélt számára megengedni a nyilatkozattételt, ha egy más elítélt számára, aki például ugyanabban az ügyben tölti szabadságvesztés ét - társtettesként ítélték el , nem engedi meg a nyilatkozattételt. Joga vane a bvparancsnoknak arra, hogy az egyik sajtóorgánum, az egyik újság vagy az egyik televíziótársaság számára engedélyezze a riportot, a riportért folyamodó másik sajtóorgánum s zámára ne engedélyezze? Nem vezethete be a büntetésvégrehajtáson keresztül a kormány ugyanolyan diszkriminatív sajtópolitikát is, mint ahogy látjuk, hogy az állami cégek hirdetései sem teljesen egyenlően szórnak a sajtóorgánumok között. Vane joga az újs ágnak a nyilatkozattételt megtagadó határozat ellen bírósághoz fordulni akkor, ha egy másik újságnak ugyanazzal a személlyel kapcsolatban engedélyezi a büntetésvégrehajtás a nyilatkozattételt? Vane joga a tévécsatornának a bírósághoz fordulni? - annak a tévécsatornának, amelyet a büntetésvégrehajtás elutasít, szemben azzal a tévécsatornával, amelynek kedvez. Ezekre a kérdésekre nincs világos jogi megoldás, mert nem tudom megmondani, hogy milyen alapon fordulhat bírósághoz a televíziótársaság, lesze pere lhetőségi joga ebben az ügyben a büntetésvégrehajtási döntéssel szemben. Ez milyen döntés lesz? Közigazgatási határozati döntés lesz, közigazgatási bíróságnál kell megtámadni vagy sem? ( 11.40) Milyen kártérítési kötelezettsége keletkezik ebben az ügyben a büntetésvégrehajtásnak? A büntetésvégrehajtásnak vane kártérítési felelőssége egy olyan sajtóorgánummal szemben, amely számára megtagadta a nyilatkozattételt? Ha bírósághoz fordul a bvparancsnok döntése ellen, akkor a bíróság legfeljebb kötelezheti, hogy adjon újra nyilatkozatot, de ez kéthárom év múlva történhet meg, ami nyilván sérelmet okoz. Összefoglalva tehát, tisztelt Ház, ez a javaslat, alkotmányos indokok nélkül, durva cenzúrát vezet be anélkül, hogy garanciális elemeket tartalmazna. Az előte rjesztő semmifajta elfogadható alkotmányos indokot nem sorakoztat fel a javaslat mellett. Azok az indokok, amelyeket elmondtak minden egyes jogsértő nyilatkozatra - függetlenül attól, hogy ki teszi , indokoltak, és ezekkel szemben a magyar (Az elnök a cse ngő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) jogrendszer védelmet is nyújt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)
