Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 5 (140. szám) - A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP):
2687 ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra megadom a szót Fenyvessy Zoltán képviselő úrnak, MIÉP. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A most tárgyalt törvényjavaslat, amely módosítani javasolja a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletet, tételes szabályozásának első gondolatkörében az elítélt sajtó útján történő véleménynyilvánítását célozza meg korlátozni. A tervezet 1. §a ebben a gondolatkörben eltérő természetű és szabályozottságú társadalmi érdekek védelmét sorolja fel, és állít egységes eljárási szabályokat a módosító javaslataiba n - tehát eltérő érdekekre egységes eljárási szabályt. A MIÉP képviselőcsoportja ezek egy részének szükségességét nem vitatja. Ezek: a nemzetbiztonsági érdek, az államtitok, valamint a szolgálati titok védelme, a bűnözés megelőzése, a közbiztonság, továbbá a büntetésvégrehajtási intézet rendje. Ilyen érdekek esetleges veszélyeztetése az elítélt vagy az előzetes letartóztatott részéről a sajtó útján csakugyan nem lenne kívánatos. Ezen érdekek védelme érdekében elfogadhatónak tartjuk a hír vagy a nyilatkozat tartalmának nyilvánosságra kerülését megakadályozni vagy visszatartani. Egyébként egy bvintézetben mindenféle sajtóriport vagy forgatás ma is csak a parancsnok engedélyével és a felügyelet ellenőrzése mellett folyhat. Ettől függetlenül a fenti társadalmi érdekek védelmének a gondolatát a MIÉPfrakció a magáévá tudja tenni, hangsúlyozzuk azonban, hogy nagyon szűk az az elítélti vagy előzetes letartóztatotti kör, akikkel kapcsolatban ilyen szempontok felmerülhetnek. Ugyanakkor olyan társadalmi érdekek védel me is megfogalmazásra került a tervezet 1. §ában, amelyek szankciórendszere már ki van dolgozva, ezért nem indokolt azok büntetésvégrehajtási jogszabályokban megfogalmazott védelme. Ezek: mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása. Ilyesmit nem cenzúra alkalmazásával szükséges védeni, és a bvparancsnok a tiszténél fogva ilyesmire nem is alkalmas és nem is hivatott. A Magyar Igazság és Élet Pártjának képviselőcsoportja hatástalannak tartja az előterjeszt és azon rendelkezéseit, amelyek a személyiségi jogok vagy az igazságszolgáltatás tekintélymegőrzése okából kívánják korlátozni az elítélt vagy az előzetes letartóztatott sajtóban való megnyilvánulásának lehetőségeit. A hatástalanság okai, amelyeket javasol ok figyelembe venni, a következőek: egyrészt mind az elítéltnek, mind az előzetesnek lehet védője; ha ő felmentést kap a titoktartási kötelezettség alól, akkor jogosult nyilatkozni a sajtó vagy a média nyilvánossága előtt. Természetesen az ügyvéd sem követ het el ennek során se bűncselekményt, se etikai vétséget. Másrészt az elítéltnek és az előzetesnek lehetnek vele szolidáris rokonai - ők szintén tudnak nyilatkozni a sajtó vagy a média nyilvánossága előtt. Nekik látogatási jogban kimerülő kapcsolattartási jogaik vannak az elítélttel. Talán nem minden képviselőtársam tudja, hogy a 6/1096. számú IMrendelet országgyűlési képviselőt is feljogosít az elítélt felkeresésére, annak fogadókészsége esetén, és a látogatása a bvintézet részéről jogszerűen nem is akad ályozható meg. Sőt, befolyástól mentesen jogosult beszélni az elítélttel. Ennek következtében, ha az országgyűlési képviselő célszerűnek látja, jogosult a tapasztalatairól nyilatkozni, akár a sajtó előtt is. A három országgyűlési biztos, a kisebbségvédelmi , az adatvédelmi, a nemzetiségi és etnikai, szintén jogosult az elítéltek felkeresésére. Természetesen tőlük sem tagadható meg a sajtó és a média nyilvánosságának az igénybevétele. Ráadásul alkotmányos jogkörükben eljárva állásfoglalásokat és közleményeket is közzétehetnek, amelyek bárki számára hozzáférhetőek. Továbbá: a külföldi elítéltek vagy előzetesek személyét, kérésükre, az érintett nagykövetség vagy konzulátus képviselője is felkeresheti, akik szintén nem tilthatók el a nyilvánosságtól a büntetésvé grehajtási intézet által. Végezetül: a fogva tartás körülményeivel foglalkozó nemzetközi szervezetek képviselői szintén jogosultak felkeresni az elítélteket, akik pedig kötelességszerűen számolhatnak be a nyilvánosság
