Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 9 (118. szám) - Az ülésnap megnyitása - A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
269 Az elmúlt években sok vita övezte az önkormányzati képviselői mandátum időtartamát, megszűnésének eseteit. Az 1997. évi alko tmánymódosítás egyértelművé tette a képviselőtestületek megbízatásának az időtartamát, bevezette a négyévenkénti októberi önkormányzati választást, továbbá kimondta, hogy a testületek megbízatása az általános önkormányzati választás napjáig tart. Ezzel ös szefüggésben a benyújtott törvényjavaslat egyértelművé teszi a mandátum keletkezését, továbbá az önkormányzati képviselői megbízás megszűnésének eseteit. A gyakorlat különösen igényli a lemondás részletesebb szabályozását. A lemondás joga nem vitatható el az önkormányzati képviselőtől sem, az eljárási szabályok hiánya viszont sok zavart okozott a gyakorlatban. Az önkormányzati törvény szerint a képviselő köteles részt venni a képviselőtestület munkájában. Az elmúlt években kis számban ugyan, de előfordult, hogy egyes önkormányzati képviselők tartósan távol maradtak a testület üléseitől. Önkormányzataink túlnyomó többségénél kis létszámú testület működik, 3, 5, 7 képviselőből áll a testület. Néhány testületnél az említett tartós távolmaradás gyakorlatilag mű ködésképtelenséget eredményezett. Ez tehát komoly gondot okozott a kis községekben működő testületeknél. Másfelől: az ilyen önkormányzati képviselő a választópolgárokat fosztja meg a képviselettől, hiszen a választópolgárok azért választják a képviselőket, hogy az általuk alkotott testület útján döntsenek a helyi közügyekben. Ezért tartalmazza a javaslat azt, hogy szűnjön meg a képviselő megbízatása, ha egy éven át nem vesz részt a képviselőtestület ülésén. A bírói út ugyanakkor garanciát ad arra, hogy jog talanul senkit ne foszthassanak meg mandátumától. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat fő része az összeférhetetlenség kérdésköre. A kormány az önkormányzati alapértékek védelmében szigorú összeférhetetlenségi szabályok megállapítását kezdeményezi. Eze k szükségesek, hogy az önkormányzati képviselők valóban és mind teljesebben a választópolgárok közösségének akaratát, az adott község, a város, a megye érdekeit szolgálják, és ne más érdekek alapján döntsenek. A törvényjavaslat előkészítésénél általában eg yetértés volt a közjogiigazgatási összeférhetetlenségekről. Széles körben van egyetértés arról, hogy a központi közigazgatás köztisztviselői ne legyenek önkormányzati képviselők. Összeegyeztethetetlen az is, hogy a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója önkormányzati képviselő. Az előkészítés során megoszlottak viszont a vélemények - az önkormányzati szövetségek véleménye is - arról a javaslatról, mely szerint ne legyen önkormányzati képviselő az önkormányzat által alapított költségvetési szervnek a vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki a kinevezését, megbízatását a képviselőtestülettől kapja. Jelzem azt, hogy Európa több fejlett önkormányzati rendszerében ennél lényegesen szigorúbb szabályok vannak. Hár om országban egyáltalán nem lehet önkormányzati képviselő az, aki a fizetését az önkormányzat költségvetéséből kapja. Ilyen széles közszolgálati kör kizárására mi nem gondoltunk. A törvényjavaslat ehhez képest szűk, azokra vonatkozik, akik közvetlenül a ké pviselőtestülettől kapják a kinevezésüket, a megbízatásukat. A testület ilyenkor nehéz helyzetben van, nem tud elvonatkoztatni attól, hogy akinek a munkáltatója, az egyben a saját tagja. Azok az intézményvezetők, akik egyben képviselők, óhatatlanul kedvez ményezett helyzetbe hozhatják saját intézményüket azokkal az intézményekkel szemben, azoknak az intézményeknek a rovására, ahol az intézményvezető nem önkormányzati képviselő. Több önkormányzatnál az intézmények szükséges és indokolt átszervezése, korszerű sítése bukott el azon, hogy a célszerű, gazdaságos átalakítást az intézményvezető képviselők ellenezték. Ellenvéleményként önkormányzati szövetségek részéről is felmerült, hogy egyes intézményvezetők kizárása a testületből szűkíti a szakértelmet, a hozzáér tést, és ez hátrányos lehet az önkormányzatok számára. Álláspontunk szerint ez nem feltétlenül van így, az intézményi alkalmazottak között is vannak szakmailag felkészült, a képviselőségre is alkalmas személyek.
