Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 9 (118. szám) - Az ülésnap megnyitása - A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÓTH IMRE, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
270 A gazdasági összeférhetetlenségeknél mindene kelőtt arra szükséges figyelemmel lenni, hogy az önkormányzati alapítású, illetőleg önkormányzati részesedésű gazdasági társaság vezető tisztségviselője inkább a gazdasági társaság érdekeit képviseli a testületben, mintsem az önkormányzat érdekeit a gazdas ági társaságban. A közszolgáltatásoknál ez a két érdek nem feltétlenül esik egybe. Ezért indokolt az, hogy ne legyen önkormányzati képviselő vezető tisztségviselő ilyen gazdasági társaságnál. Hasonlóképpen összeegyeztethetetlen a helyi regionális médiák ve zetése és az önkormányzati képviselőség. Vita után a kormány elfogadta azt az álláspontot, hogy az önkormányzati képviselő felügyelőbizottság tagja lehessen, ott önkormányzati érdekekre vigyázzon. A törvényjavaslat részletesen szabályozza az összeférhetetl enségi eljárást is. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz néhány más törvényi módosítást is kapcsoltunk. Ezek olyan ügyek, amelyeket a gyakorlat hozott felszínre, s az ellentmondások törvényi szabályozással oldhatók fel. Kiemelem a polgármesterekre v onatkozó összeférhetetlenséget. Elvi álláspontunk az, hogy az önkormányzati képviselők és a polgármesterek összeférhetetlenségét ebben a tekintetben lényegében azonosan szükséges rendezni. 1994ben az Országgyűlés rendkívül szigorú összeférhetetlenséget mo ndott ki a polgármesterekre. Nevezetesen az Ötv. 33/A. § (2) bekezdése szerint a polgármester és hozzátartozója nem lehet tagja, vezető tisztségviselője annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, amelynek a helyi önkormányzat, illetőleg a helyi önkormá nyzat által alapított költségvetési vagy gazdálkodó szervezet tagja. (9.10) A hozzátartozókra való kiterjesztés lényegesen szigorúbb az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabálynál - ezért is indokolt enyhíteni. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy vita ssa meg és fogadja el a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsá gi felszólalások ismertetésére kerül sor, bizottságonként 55 perces időkeretben. Először az önkormányzati bizottság előadójának adom meg a szót, majd a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Tóth Imrének, a bizottság előadójának. TÓTH IMRE , az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság kormánya 2000. január hónapban nyújtotta be a belügyminiszter által előkészített T/2064. sz ámot viselő, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló, egyébként régen várt törvényjavaslatát, amelynek általános vitára való alkalmasságát az önkormányzati és rendészeti bizottság mint első helyen kijelölt bizottság, ez év feb ruár 1jén megtartott ülésén vitatta meg. A bizottság a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának vizsgálata körében áttekintette az előzetes hatpárti konszenzuson alapuló törvényjavaslat normaszövegét és indoklását, továbbá meghallgatta az elő terjesztő képviselőjének az ahhoz fűzött szóbeli kiegészítéseit. Az önkormányzati és rendészeti bizottság ülésén felmerült vélemények közül talán a legfontosabbakról ejtenék szót. A bizottság tagjainak többsége állást foglalt a törvényjavaslat preambulumáb an megfogalmazottak mellett, és elutasította az annak elhagyására irányuló kisebbségi javaslatot. Nem azonosult azzal a felvetéssel, mely szerint a törvényjavaslat üzenete a preambulumon keresztül az, hogy a demokratikus közélet ma nem tiszta. A bizottság tagjainak többsége pontosan érzékelte, hogy a szabályozás alapvető és elsődleges célja a jövőre vonatkozóan kiszámítható és egyértelmű módon,
