Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 3 (138. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
2470 Amiben konszenzus mutatkozik, az az - legalábbis verbálisan mindenképpen , hogy a minőségi elvet fontosnak ítéli minden érintett rész és szereplő. A tekintetben azonban, ho gy a gyakorlatban hogyan kell érvényesíteni a minőségi elvet, a vélemények már nagyon is megoszlanak. Mivel az oktatási tárca előterjesztése és a Fidesz oktatáspolitikusai között sincs mindenben egyetértés e tekintetben, magától értetődik, hogy több pontho z - így az egyetemi tanári kinevezésekhez is - módosító javaslatokat fogunk benyújtani. Arról azonban nincs vita a frakció és a minisztérium között, hogy az egyetemi és főiskolai tanári kinevezések előkészítésében legyen egy olyan fórum, amely az egyes int ézményi érdekeken túl a kinevezési követelmények országos, szaktudományonkénti összehasonlítása alapján állást tud foglalni az intézmények által javasolt személyekről. Erre annál is inkább szükség lenne, mert az elmúlt évekre visszatekintve bizony előfordu lhatott, hogy kirívóan egyenetlen teljesítmények álltak ugyanazon egyetemi tanári cím mögött. Magyarország nem engedheti meg magának, hogy a világon mindenhol megbecsülést, elismerést, komoly tudományos, oktatói rangot és presztízst jelentő egyetemi és fői skolai tanári címek az egyes intézményekben jelenleg is másmás szintre helyezett mérce miatt devalválódjanak. A hazai felsőoktatásnak alapvető érdeke, hogy országosan egységes és magas szintű minőségi követelményeket támasszunk akár egyegy intézmény pill anatnyi külön érdeke ellenében is, hiszen a társadalmi igények alapján egyre inkább tömegesedő felsőoktatás csak így tarthatja fenn korábbi színvonalát. Azt fogjuk javasolni, hogy az egyetemi tanári cím kétféle módon legyen elnyerhető; úgy, hogy mindkét es etben legyen egyegy tudós, a felsőoktatási intézményeken kívüli szakmai testület, amely országosan egységes elvek szerint állást tudna foglalni az egyetemi tanári kinevezéseket illetően. Eszerint az egyik út, az egyik megoldás, amely mentén egyetemi tanár rá kinevezhető valaki, a következő feltételeket jelenti a törvényben előírt feltételeken túlmenően: habilitált és akadémiai doktori címmel rendelkezik valaki. Ilyen esetben a Magyar Tudományos Akadémia jelentené az egyetemen kívüli szakmai testületet, amel y országosan egységes elvek szerint tudna mérlegelni. A másik lehetőség pedig, hogy valaki habilitációval és az akadémiai doktori címmel egyenértékű tudományos munkássággal, saját szakterületén kimagasló gyakorlati eredménnyel rendelkezik. Ennek a megítélé séhez lenne szükség a Magyar Akkreditációs Bizottság véleményére. Ilyen értelemben tehát ez lenne a másik olyan tudós szakmai testület, amely egyetemen kívüli, és mérlegelésre, állásfoglalásra országosan egységes elvek szerint alkalmas. Ahogyan az egyetemi és főiskolai tanárok kinevezésének módjában eltérő a tárca és a Fidesz politikusainak álláspontja, úgy abban a kérdésben is mutatkozik némi eltérés - legalábbis a törvénytervezet szövege alapján , hogy kinevezhetőe a főiskolai tanács előterjesztése alap ján főiskolára is egyetemi tanár. Álláspontunk szerint nem. E téren szükséges lenne világos és egyértelmű képet és helyzetet teremteni, hogy a főiskola és az egyetem e tekinteten ne keveredjék. Az egyetemi tanári cím ugyanis nemcsak a tudományos munkásságh oz kapcsolódik, hanem elnyeréséhez olyan feladatkörök is társulnak, amelyek a főiskolán nem gyakorolhatóak, amelyekre csak az egyetemeken van mód és lehetőség. Csak egyetlenegy példát szeretnék említeni: ilyen a doktori programok vezetése. (12.30) Ha az egyetemi tanári kinevezéseknél lehetőség lenne arra, hogy egyetemi tanárok főiskolán is kinevezhetőek legyenek, és ilyen értelemben az egyetemi tanári címekhez különböző feladatok társulnak, attól függően, hogy egyetemen vagy éppen főiskolán vane az illető, akkor megint csak eltérő teljesítmény és feladatkör alapján ítélünk oda ugyanolyan címet, ilyen értelemben pedig szintén előállhat annak a veszélye, hogy devalválódik a professzori cím. Mindemellett szeretnénk a minisztérium figyelmét felhívni ann ak a veszélyére vagy annak a lehetőségére is, hogy az egyetemi tanárokat felvonultató főiskolák tanszékei vagy akár majd karai
